Az EP a múlt héten kirobbant botrány okán soron kívül foglalkozott a Luxemburg által nyújtott adókedvezményekkel. Oknyomozó újságírók a múlt héten tárták a nyilvánosság elé, hogy több száz vállalat kötött titkos adómegállapodásokat a nagyhercegség adóhivatalával, amelyek értelmében lehetőségük nyílt arra, hogy a más országokban befizetendő adóterheknek többnyire elenyésző hányadát fizessék csak be Luxemburgban. Jean-Claude Juncker egészen tavaly decemberig, 18 éven át volt az ország miniszterelnöke, 1989 és 2009 között, részben a miniszterelnökséggel párhuzamosan pedig a pénzügyminiszteri feladatokat is ő látta el.

A politikus az EP-ben közölte: sok más uniós tagállammal ellentétben Luxemburgban a pénzügyminiszter nem utasíthatja az adóhatóság vezetőjét. Juncker ígéretet tett, hogy az általa vezetett bizottság fellép az adócsalás és -elkerülés ellen, amelyre szerinte a tagállami adószabályozások labirintusa ad lehetőséget. A bizottság elnöke ismét hangsúlyozta, hogy önmagában az adómegállapodások nem sértik az uniós jogot, hogy ha nem diszkriminatív módon, hanem mindenkivel szemben egyformán alkalmazzák őket.

"Nincs tudomásom törvényellenes gyakorlatról" - húzta alá Juncker, kiemelve, hogy 22 uniós tagállamban létezik még az a rendszer, miszerint az adóhatóság ilyen megállapodásokat köt vállalatokkal. A volt luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter úgy vélte, a probléma a tagállamok közti hiányos vagy nem megfelelő adóharmonizációban gyökerezik. Világossá tette ugyanakkor, hogy nem akar véget vetni a tagállamok közötti adóversenynek, azt szeretné viszont, ha az adóalap meghatározását uniós szinten össze lehetne hangolni. Véleménye szerint ugyanis az adómegállapodásokkal sok vállalat azért tudja kivonni magát az adófizetési kötelezettség alól, mert a tagállamok eltérő módon határozzák meg az adóalapot. Juncker közölte azt is: nem lát összeférhetetlenséget, a bizottság más országok adómegállapodásait is vizsgálja, nem csak a luxemburgiakat.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber leszögezte, hogy az adóztatás tagállami hatáskör, az adóversenynek pedig néha nem kívánatos hatásai vannak, de ez önmagában nem törvénytelen. A német politikus üdvözölte, hogy Juncker nem avatkozik be a vizsgálatba, s szabad kezet ad Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak. Weber szerint a botránnyal Juncker szavahihetőségét igyekeznek darabokra szedni, de mint mondta: leginkább az bosszantja, hogy a polgárokban ismét az a benyomás alakulhat ki, hogy uniós szinten megint probléma van, holott a tagállamok szintjén van a gond, és az ő képviselőikből álló tanács vallott kudarcot adóügyekben, a parlament és a bizottság pedig csak falakba ütközik ezen a területen.

Gianni Pittella, a szociáldemokraták olasz frakcióvezetője felháborítónak nevezte, hogy milliárdos nagyvállalatok megússzák az adófizetést azokban az országokban, ahol a profitjuk keletkezik, ráadásul ezzel nem sértenek törvényt. Pittella éppen ezért a jogszabályok megváltoztatását sürgette.

A brit konzervatív Kay Swinburne szerint nem további szabályozásra és harmonizációra, hanem globális információcserére lenne szükség, mert úgy véli, hogy az adóverseny növeli az uniós országok globális versenyképességét.

Guy Verhofstadt a liberálisok részéről komoly vizsgálatot sürgetett az ügyben, amely nem csak a jelenleg vizsgált három konkrét megállapodást, hanem az egész gyakorlatot feltárja. Mint mondta: ha minden összhangban van az EU-joggal, akkor a szabályokkal van gond, ha nem, akkor viszont Juncker van bajban. A flamand liberális politikus felszólította Jean-Claude Junckert, hogy a bizottság az év vége előtt tegyen pontot a vizsgálat végére, s ezzel párhuzamosan az EP is állítson fel rendkívüli vizsgálóbizottságot az ügy feltárására.

Gabi Zimmer, a radikális baloldal frakcióvezetője rámutatott, hogy az ilyen gyakorlatok miatt egyes országokban kevesebb forrás áll rendelkezésre a többi között például a szegénység elleni küzdelemre, s azt kérdezte Junckertől: tudja-e igazolni, hogy a korábbiakhoz képet javult az együttműködés hazája és a bizottság között.

Philippe Lamberts, a zöldek társelnöke arról beszélt, hogy a botrány súlyos bizalomvesztést eredményez a polgárok körében, tanulsága pedig az, hogy a piramis tetején vannak a legnagyobb élősködők. Rámutatott, hogy nem Juncker az egyedüli felelős, a bizottság a hollandok gyakorlatát is vizsgálja. Lamberts szerint nem volna szerencsés, ha Juncker kivonná magát a vizsgálatból.

"Igenis vegyen részt benne, s adjon meg mindent Vestager versenyjogi biztosnak, hogy véget vethessen ennek az adómaszatolásnak" - jelentette ki a zöldpárti politikus. Paul Nuttall, az euroszkeptikus frakció részéről szamárságnak nevezte, hogy nagyobb adóharmonizációra volna szükség, egyúttal felszólította Jean-Claude Junckert, hogy vagy mondjon le, vagy legalább a független vizsgálat idejére álljon félre.