Az Európai Bizottság (EB) úgynevezett "téli gazdasági előrejelzése" szerint 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a testület csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.

Az EB legújabb előrejelzésében az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Az előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalékos bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. Az EB előrejelzésében emellett az is szerepel, hogy a 2014-es évben 3,3 százalékkal nőhetett a gazdaság, a magas növekedésben ugyanakkor döntően egyszeri elemek – mint például az uniós források nagyobb ütemű lehívása, vagy a jegybank növekedési hitelprogramjai – játszottak szerepet.

Az uniós testület szerint a beruházások helyett a privát fogyasztás lesz a növekedés fő mozgatórugója, mivel a hitelezés területén történt változások (banki elszámolás, árfolyamrögzítés és forintosítás) pluszpénzeket hagyhat a háztartásoknál.

A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.

A prognózis szerint a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a magánszektorban is nőtt a munkahelyek száma, ám a bővülést a közmunkaprogramok is támogatták. A munkanélküliségi ráta 2016-ra 7 százalék alá is benézhet – 2016-ra 6,6 százalékot jelez előre az EB –, ez ugyanakkor a közmunka további bővítésével lesz elérhető.

Az infláció tekintetében 0,8 százalékkal számolnak idénre, jövőre viszont 2,8 százalékra kúszhat fel a pénzromlás mértéke, mivel az olajárzuhanás hatásának, illetve az eurózóna alacsony inflációs nyomásának kiesése felhúzza a mutatókat.

A költségvetési kockázatokra kitérve az EB a pozitív oldalon megállapította, hogy az áfacsalás elleni küzdelemből, illetve bizonyos vagyonelemek eladásából befolyhat több pénz. A negatív oldalon ugyanakkor az uniós források pénzügyi korrigálása, illetve az oktatásra fordított túlköltés szerepel kockázatként.

Az EB előrejelzése emellett megjegyzi, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított szintje 0,4 százalékkal nőhetett tavaly a forint árfolyamának gyengülése miatt, az államadósság csökkentésének esélyét pedig ronthatja, hogy az uniós társfinanszírozott projektek zárásához szükséges pénzeket előre be kell fizetni. Az államadósság 2016-ra a GDP 76,1 százalékára csökkenhet.