Az utóbbi hónapokban a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tisztségviselői számtalan fórumon elmondták, hogy adataink alapján bőven ideje lenne a felminősítésnek - idézte fel a VG-ben megjelent véleménycikkében Bod Péter Ákos.

Szerinte viszont "amint a korábbi pökhendien kioktató sajtókommünikék, úgy a makrogazdasági adatokkal operáló jegybankári érvek nem segítenek, sőt, inkább kontraproduktívak. Az ilyen megszólalást elrendelő vezetőség nyilvánvalóan nem ismeri a hitelminősítők (a rating-cégek) működési rendjét".

Hozzátette, hogy ha a megszólalók "politikai hasznot várnak a felminősítés indokoltságának nyilvánosság előtti taglalásától, akkor pláne melléfognak". A hitelminősítők szerinte ugyanis a közhiedelemmel szemben nem az országot, hanem az állam fizetési ígéreteit minősítik.

Müller Judit

Befektetői ajánlást olyan értékpapírnak adnak, amelynek törlesztése és visszafizetése során elhanyagolható vagy csekély bármilyen zavar esélye. Ilyen a cseh (AA-), a szlovák (A+), a lengyel (A) állampapírok besorolása, ezektől egy fokkal marad el a bolgár (BBB) vagy román (BBB-) rating - idézte fel. Alatta, a befektetőknek nem ajánlott, azaz bóvli kategóriában találhatók a magyar állampapírok, "még a múlt heti örömteli felminősítés után is" - írta. 

Bod Péter Ákos szerint a besorolási javaslatot kidolgozó országelemző két tényezőcsoportot néz, az adós adósság-visszafizetési képességét és a fizetési hajlandóságát. Az első alapvetően makromodellezési feladat: az adósságráták, a devizatartalék mértéke, a középtávú növekedési ütem, a külső sokkoknak való kitettség alapján adódik egy rating tartomány. Ez szerinte az esetünkben a BBB szint körül lehet.

A hazai és külső nyilvánosság előtt érvelő magyar tisztviselők joggal utalnak arra, hogy a tényleges piaci kereskedelemben a magyar csődkockázat ellen biztosítás ára (CDS-felár) csökkenő tendenciájú, a piaci kötések javuló kockázati megítélést tükröznek. Egyébként a magyar felár a román és a bolgár szint között található ezekben a hetekben - tette hozzá.

A jegybank volt elnöke elismerte, hogy egy sor adat alapján valóban visszakerülhetnénk a befektetési kategóriába, ahonnan 2011 őszén kiesett a magyar állam. "Van azonban egy másik komponens is. Mégpedig az, hogy mennyire vitán felüli az adós fizetési készsége? Nem kell-e azzal számolni, hogy az adós hozzá kíván nyúlni a szerződéses feltételekhez? Mekkora a politikai kockázat? Ezek középtávú becslése heurisztikusabb, mint a fizetési képesség kalibrálása" - írta.

"Ami 2010 után a kötelező magánnyugdíj-pénztárak dolgában, a diktált árfolyamok melletti végtörlesztéssel, a vagyonbiztonságot érintő törvényekkel, összekapcsolva az IMF hazaküldésével és a pénzügyi szabadságharc meghirdetésével történt, kétszeri leminősítéshez vezetett" - fogalmazott.

Volna indok a teherviselési képesség objektív mutatói alapján "mondjuk a román megbízhatósági szintre javítani a magyar állam minősítését", "most már csak az kellene, hogy az országkockázati elemző kizártnak tartson a magyar kormány részéről bármely váratlan, kockázatnövelő manővert középtávon" - tette hozzá.