A magyar energiapolitikai intézkedések nem sok jóval kecsegtetnek – mondta az energetikai igazgatóság egyik munkatársa az Európa Pontban pénteken délután tartott háttérbeszélgetésen. A rezsicsökkentés több szempontból is az európai jogba ütközik – fejtegette. Egyrészt kétségbe vonható az energiahatóság függetlensége – amit Brüsszel már többször felrótt a magyar kormánynak –, másrészt a hálózat-üzemeltetők egyes költségei nem térülnek meg a fogyasztói árban, így például az egyetemes szolgáltatók nem érvényesíthetik a tranzakciós illetéket és a közműadót. Ha a reális költségeket az árban nem lehet elismerni, az a rendszer működtetését veszélyezteti – figyelmeztetett. Minden tagországnak joga van meghatározni a védendő fogyasztók körét, ők olcsóbban juthatnak áramhoz, gázhoz, de a magyar rezsicsökkentéssel valamennyi kisfogyasztó ebbe a körbe került, a rendszer nem tesz különbséget a rászoruló és a tehetősebb háztartások között – vezette le.

A kiskereskedelmi áram- és gázpiac 2007 óta nem nyereséges Magyarországon, 2013-ban a legnagyobb szolgáltatók együttes vesztesége 41 milliárd forint volt – összegzi az Európai Bizottság jelentése. Ezt a szolgáltatók keresztfinanszírozással akarták csökkenteni, de ez a megoldás „hosszú távon nem reális”. A brüsszeli dokumentum némi szkepszissel felveti, a magyar kormány 2015 tavaszára ígért egy átfogó tanulmányt arról, hogy az újonnan létrehozandó állami közműholding hogyan fog olcsóbb díjakat ajánlani a fogyasztóknak anélkül, hogy a veszteségeit az állam kompenzálná.

Az energiahatékonysági vitát pedig máris az Európai Bíróságra vitte az Európai Bizottság. Ennek magyarázata, hogy Magyarország az EU energiahatékonysági szabályait nem ültette át teljes körűen a nemzeti jogrendszerbe. Az irányelv meghatározott mértékű energia-megtakarítás elérését írja elő a tagállamok számára a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra. A háztartások és az épületek energiafelhasználásában, valamint az iparban és a közlekedésben vállalt hatékonyságjavítás mértékéről, illetve az ehhez szükséges eszközrendszerről szóló jogszabályt a tagállamoknak 2014. június 5-éig kellett volna elfogadniuk.
Az Európai Bírósághoz benyújtott keresetben Brüsszel napi 15 444 euró összegű bírság kivetését javasolja, figyelembe véve a jogsértés időtartamát és súlyosságát. Amennyiben a Bíróság ezt megítéli, a napi bírság egészen addig fizetendő, amíg az uniós jogszabály a nemzeti jogban nem jelenik meg.

Az Európa Pontban folytatott konzultáción a hvg.hu megkérdezte, milyen jogi alapja volt annak, hogy Maros Sefcovic energiaügyi biztos odaszólt a magyar kormánynak az Orbán–Putyin-találkozó után, hogy a hosszú lejáratú gázszerződésről szóló tárgyalásokon ő is részt akar venni. A másik megszólaló, az Európai Bizottság főtitkárságának energetikai szakértője kifejtette: a harmadik országokkal folytatandó tárgyalásokon való részvétel régi igénye Brüsszelnek, de olyan jogszabály nincs, amely erre közvetlen felhatalmazást ad, mivel az Európai Tanács a javaslatot eddig nem fogadta el. Az ügyet az orosz-ukrán konfliktus tette ismét aktuálissá, egyebek mellett azért, mert a harmadik országokkal készülő vagy megkötött megállapodásokban sok olyan passzus van, amely sérti az uniós jogot.