EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az európai szokásoktól némileg eltérően, a magyar snackfogyasztók hagyományosan nagy arányban vásárolják a sóspálcikát, krékert, perecet és a sajtos tallért. Az elmúlt években azonban ezek iránt a magyar specialitásnak számító lisztes snackek iránti érdeklődés csökkent és a fogyasztók más termékek, pl. a puffasztott snackek, a tésztabundás mogyoró, az aszalt gyümölcsös, nemes magvas keverékek vagy éppen a már említett csípős, pikáns chipsek felé fordulnak.
Az már korábbi évek kutatásaiból is egyértelmű volt, hogy a sós snack piacot drámaian érintette a népegészségügyi termékadó (neta) 2011-es bevezetése. A termékek közül a magyar jellegzetességnek, szinte „hungarikumnak” számító ropi szenvedte el a legnagyobb veszteséget, nem csak azért, mert a fogyasztók kevesebbet vásárolnak belőle, hanem mert a gyártását egyre inkább ellehetetleníti a magas adó. Mindez pedig a snack piac egészét tekintve áttételesen a hazai gyártók visszaszorulásához vezet, hiszen ők elsősorban a lisztes termékek gyártásával foglalkoznak.
Nézzék meg jól, amíg még lehet!
hvg.hu
A Chio gyártója, az Intersnack Magyarország Kft. az eladási adatokat elemezve arra jutott, hogy átalakulóban vannak eddig megdönthetetlennek tűnő fogyasztási szokások. A Chio, mely évtizedek óta a chipspiac vezető gyártója a magyar burgonyachips-piacon azt tapasztalta az utóbbi egy-másfél évben, hogy a korábban meglehetősen konzervatív ízlésű hazai chipsfogyasztók az újdonságok iránt is nyitottá váltak. A piacot bő 25 éve három nagy ízcsoport uralta (a sós, a különféle paprikás-chilis-pepperonis és az általában hagymával kombinált tejfölös- tejszínes-sajtos), most azonban úgy tűnik, hogy e hagyományos íz-irányok mellé a húsos és a különféle pikáns, egzotikus ízek is felzárkóznak.
Az új ízek fogadtatása azért még nem teljesen egyértelmű: a GfK kutatása szerint a megkérdezettek negyedének negatív élményt jelentett az egzotikus vagy különleges ízű termékek kóstolása. A GfK felmérése szerint a magyarok még mindig a hiper- és szupermarketekben veszik meg a nassolni valót 28,5 százalékát, azonban hasonlóan több más termékkategóriához, a snackek esetében is előre törtek a diszkontok. Tavaly már e láncok értékesítették e kategória majd negyedét.
