Hétfőn a bankszövetség összerántott egy sajtótájékoztatót, hogy népszerűsítse kedden startoló magáncsődöt. Az új intézmény egyelőre minden csak nem vonzó: az adós 5-7 évre kap egy vagyonfelügyelőt, aki mindenbe beleszólhat, kiadós nyomorgásra számíthat, esélyes, hogy rosszabb és kisebb lakásba költöztetik, eladhatják a tárgyait, és akár egy büntetőeljárást is bezsebelhet, ha stiklizik. Cserébe elengedhetik az adóssága egy részét, de ez valószínűleg a felhalmozódott, kiegyenlítetlen tartozásának csak egy részét fogja jelenteni. A téma ráadásul ijesztően összetett, a kormány egy több mint 100 oldalas törvényben és féltucat rendeletben rendezte az új intézményt az elmúlt két hónapban.

De készítettünk néhány kalauzt:

• a buktatókról bővebben ebben a cikkünkben írtunk
• a magáncsődről elfogadott törvényről még bővebben ebben a cikkben
• a vonatkozó törvényt itt találja, és ezekben a közlönyökben dugták el hirdették ki a kapcsolódó rendeleteket (egyes rendeletek még csak ezután jelennek meg, pedig szeptember elsején indul a rendszer).

Az intézmény kialakításában a bankok segítettek a kormánynak, és a feltételek alapján nem is lenne számukra haszontalan az újabb lehetőség, amellyel a még valamennyire fizetőképes adósokkal vissza tudnának fizettetni valamennyi kiegyenlítetlen tartozást, és ezzel esély lenne a törlesztésük helyreállítására. Innen nézve érthető, hogy a bankszövetség támogatja a magáncsőd koncepcióját, a sajtótájékoztatón azt mondták, több sikeres nemzetközi példa is van az ügyfél és a hitelező együttműködésére. Legalább 25 ezer belépő ügyféllel számolnak, hosszabb távon pedig 40 ezer családot is érinthet a konstrukció.

Egy erős ösztönző: szeptember 16-tól újraindulnak a kilakoltatások.

MTI

Az is elhangzott, hogy a magáncsőd jó lehet az ügyfélnek, hiszen vagyonfelügyelő és a hitelező bank is segít abban, hogy a többi hitelezővel - adóhatóság, parkolási társaság, közműszolgáltató - folyamatosan egyeztessen; a rendszer a felek kölcsönös együttműködésére épül. A sajtótájékoztatón ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy több év is szükséges lehet, hogy kiforrja magát ez a rendszer, és ők arra számítanak, hogy Magyarországon is el kell telnie bizonyos időnek, míg az ügyfeleknek is teljesen átlátható lesz a koncepció.

Becsei András, a szövetség alelnöke azt mondta, a kidolgozott törlesztési terv teljesítése esetén az ötödik évben a hitelek nem törlesztett, fedezetlen részét elengedik. Ez fontos mondat, mert kiderül belőle, hogy nem a teljes adósságtól szabadul meg az adós azzal, hogy a magáncsődben 5-7 évig törleszt, majd a maradékot elengedik. Például, ha durván elmaradt a lakáshitel törlesztésével és még begyűjtött egy pármilliós közműtartozást is, akkor a magáncsődben a lakáshitel elmaradásából és a közműtartozásából fizettetnek meg vele, amennyit csak lehet, és ha abból marad valamennyi azt elengedik az 5. vagy a 7. év végén, ameddig a magáncsőd időszaka tarthat a törvény szerint. Mindez azt is jelenti, hogy a magáncsőd időszaka után folytatja a lakáshitele törlesztését.

Gyorsan összedobták

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy "elsietett és nem kellően megalapozott" ugyan a magáncsőd bevezetése, de a bankszövetség elkötelezett a kormánnyal való folyamatos együttműködésben, ezért aktívan részt vett a magáncsőd keretrendszerének kidolgozásban. Hozzátette: az időnyomás óriási volt, így csak reménykedni lehet abban, hogy jól működő rendszert sikerült létrehozni. A jövőben további módosításokra lesz szükség - vélekedett Kovács Levente.

A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a bankszövetség szerint a rászoruló - és csak a rászoruló - családoknak kell megkapniuk a szükséges támogatásokat, a "60 milliós lakáshitel és az ötszobás lakás messze túlmutat a rászorultsági szinteken".