Szinte unalomig ismételt tény, hogy Magyarországon roppant elterjedt-kiterjedt az adócsalás, hogy a feketegazdaság részaránya az országban előállított érték durván ötödére, merészebb becslések szerint a negyedére rúg, és ez az arány csak nem akar érdemben visszaszorulni. Tény ugyan, hogy időnként feltűnnek adóhatósági közlemények adócsalók elfogásáról, ám ha a kirakat mögé nézünk, máris érhetővé válik, miért nincsenek tele a börtönök áfa- és másfajta köztehercsalókkal. (Az áfabotrány két éve pattant ki, az adóhivatal pedig eddig csúnya bukásra áll a kirobbantójával, illetve a mellette kardoskodókkal folytatott harcban.)
Érhetetlen dolgokból van elég
Mi történik, ha egy cég bejelenti az alkalmazottját, vagyis azt, hogy munkaviszonyt köt, kötött vele, de a havi adó- és járulékbevallásokban azt tünteti fel, hogy az illető nem keresett egyetlen forintot sem? A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) tapasztalatai szerint jó eséllyel semmi, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sokszor nem tudja kiszűrni a két adat közti ellentmondást. Ugyanerre egy másik példa: ha az online pénztárgépből beérkező adatok szerint a vállalkozásnak volt bevétele, de az áfabevallásában csak nullák szerepelnek, az sem tűnik fel az – adócsalást elvileg tűzzel-vassal irtó – adóhivatalnak.
Online pénztárgép összeszerelése – nem működik a logika
MTI / Marjai János
Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke nemrég hat ilyen konkrét esetet dobott be a köztudatba (lásd a cikk végén), miután a NAV újabb gigantikus mennyiségű adatra jelentette be az igényét: januártól az elképzelés szerint a céges számlázóprogramokat is be kell majd kötni a hatósághoz. Ruszin Zsolt ezzel szemben arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a már meglévő adatbázisok jobb használatával is sokkal több feketézőt lehetne megfogni a rendszerben, erre kellene inkább koncentrálni, mintsem arra, hogy a sokadik párhuzamos adatbázis is kiépüljön. (Aztán a sokadik adatbázisban rejlő információkat akár ugyanúgy elherdálják.)
Megkeresésünkre a NAV azt válaszolta, hogy az MKOE által felvetett összefüggéseket kivétel nélkül ismeri, és ezekre az ellenőrzés kiválasztásánál fokozott figyelmet fordít. A hvg.hu-hoz eljuttatott válaszuk azt is hangsúlyozza, hogy szerintük az olyan intézkedések, mint az online pénztárgépek és a tételes áfaösszesítő nyilatkozat bevezetése, az önkéntes adófizetésre, az önadózásra ösztönzik az adózókat az utólagos hatósági adómegállapítás nagy valószínűsége miatt.
A hivatal válaszával azonban nehezen van összhangban az, hogy nem szorul vissza érdemben az adócsalás.
Papírmunka, kézi munka, avitt intézkedés
A piacot jól ismerő és NAV-os adóellenőrökkel is aktív kapcsolatban álló egyik szakember a hvg.hu-nak azt mondta, ő is inkább Ruszin Zsoltnak adna igazat, mert nem arról van szó, hogy az adóhivatalnál a kockázatelemzés hiányozna, hanem arról, hogy az adatok használata sokkal hatékonyabb is lehetne. Elmondása szerint a NAV szakemberei tudnak ugyan célirányosan keresni a különböző adatbázisokban, de hiányzik az a lehetőség, hogy a fentihez hasonló logikai hibák automatikusan, külön lekeresés nélkül is kibukjanak.
A rendszer tehát a jelenlegi fejlettségi szintjén inkább csak a célzott ellenőrzéseket tudja jól támogatni. Vagyis például a mostani rendszerben nem tudják kiküszöbölni azt, hogy az ellenőrök kézzel gyűjtsenek adatot, nézzenek utána sok-sok munkaóra alatt egy-egy cég vagy cégháló ügyleteinek.
Hasonló dolgot érzékeltetett egy harmadik beszélgetőtársunk: elmondása szerint az online pénztárgépek bevezetése, a tételes áfaösszesítő nyilatkozat, vagy a fuvarokról minden lényeges adatot a NAV felé továbbító, idén bevezetett ekáer ugyan szolgáltat információkat a hivatalnak, de azok feldolgozása, értelmezése komoly emberi erőforrásokat emészt fel, ezért lassú is. Így viszont sokszor nem is lehet tetten érni a törvények kikerülésére specializálódott vállalkozások egy részét, mert mire kimennének a revizorok, bűnügyi részlegesek, már rég felszívódott az ügyeskedő.
Adóellenőrzés – felszívódnak
MTI / Balázs Attila
Az adóhivatal például azt közölte, hogy van olyan rendszere, amelynek célja a munkaviszonnyal és foglalkoztatással kapcsolatos adatok ellentmondásainak feltárása, ám ennek működése ellenére tapasztalja az MKOE – nem kevés könyvelő ernyőszervezeteként, érdekképviseleteként – az említett fehér foltokat. Ha ugyanis egy célzott keresésnél kiderül, hogy például az Adót Csalunk Éjjel-Nappal Bt.-nek valószínűleg nem valósak a bevallott adatai, akkor a társaság várhatóan a nyakába is kapja az ellenőrzést, ám a mai technológia mellett már sokkal inkább az a kérdés, hogy miért nem derül ki mindez „alapbeállításként”, hiszen lehet, hogy az Adót Csalunk Éjjel-Nappal Bt. egyébként sosem kerül be az adóellenőrök látókörébe.
Egyes szakértők odáig mennek, hogy a NAV-nál ma már annyi adat van, amelyek hatékony összevetésével gyakorlatilag minden adóvisszaélés vagy legalábbis annak alapos gyanúja automatikusan felfedhető lenne – ez azonban nem történik meg. Az ő értékelésük szerint is felesleges már az újabb adatbázisok építése – de legalábbis nem szabadna prioritást élveznie a hatékonyságnövelés előtt.
Konkrét kifogások – nem elég konkrét vagy hiányzó válaszok
A szakmában egyébként senki sem kérdőjelezi meg, hogy a számlázóprogramok bekötése helyes irány, csak azért nem támogatják a fentiekben kifejtetten túl, mert a pénztárgépekhez és az elektronikus fuvarlevélhez (ekáer) hasonlóan megint túl gyorsan és kellő előkészítés nélkül akarják bevezetni. A tapasztalatok szerint a NAV-ra megint rá van kényszerítve a rohamtempó, a számlázóprogramokkal kapcsolatban rengeteg fontos részletkérdés tisztázatlan, ezért a fejlesztők nem tudnak dolgozni, miközben az év végi határidő nagyon közel került. Ez azt vetíti előre, hogy – a pénztárgépekhez és az ekáerhez hasonlóan – ez a program sem fog tudni elindulni határidőre. A NAV-nak ennek ellenére is erre, és nem a jelenlegi adatbányászati módszereinek fejlesztésére kell koncentrálna.
NAV-székház – helyes az irány
Stiller Ákos
Amikor az MKOE hat felvetésére kértünk konkrét választ a NAV-tól, akkor is az derült ki, hogy az adóhatóság a célirányos ellenőrzésekkel érvel, miközben az MKOE a mélyebb adatbányászatot kérné rajta számon. A konkrétabb visszakérdezéseinkre pedig cikkünk megjelenéséig még nem érkezett válasz, pedig pár héten keresztül folytattuk a levelezést az adóhivatallal.
1.
MKOE: A bejelentett dolgozó nem keres egy forintot sem, és ez nem tűnik fel.
NAV: 2013-ban létrejött a bevallás- és jogviszonyadatok összevetését segítő a ’08, ’T1041 és ’TMUNK nyomtatványok rendszere, valamint a munkáltatói folyószámla egyes adónemeihez tartozó folyószámla-egyenlegek adatbázisa. A rendszer célja a munkaviszonnyal, foglalkoztatással kapcsolatos adatok, és azok ellentmondásainak feltárása, hogy az ellenőrzési és kockázatkezelési szakterület minél több információ birtokában válassza ki a szükségszerű ellenőrzések alanyait.
2.
MKOE: Az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok alapján egy nullákat tartalmazó, vélhetően nem valós áfabevallás hónapokig nem tűnik fel.
NAV: Az egyedi kockázatelemzések egyik meghatározó eleme az online pénztárgép és az áfabevallások adatainak összevetése a tételes áfaadatokban.
3.
MKOE: A tételes áfaadatok alapján az adóhatóság 2013 februárja óta rendelkezik adatokkal arról, hogy melyik 2 millió forint áfatartalom feletti befogadott számlát nem vallotta be a számlakibocsátó (még bevallást se nyújtott be) – de nem reagál rá.
NAV: -
4.
MKOE: Az áfabevallás és a társaságiadó-bevallások adatai nem stimmelnek.
NAV: A társaságiadó- és az áfabevallásokban szereplő értékesítési adatok eltérésének feltárása az egyedi kockázatelemzések másik meghatározó eleme. A bevételek eltitkolása ezekkel a módszerekkel nagy pontossággal kiszűrhető.
5.
MKOE: A vállalkozás rendelkezik cégautóval, de nem vallja be annak az adóját, bevallást se nyújt be.
NAV: A NAV hivatalból megkapja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a gépjármű-nyilvántartási adatokat, amelyeket folyamatosan összevet a cégautóadóra vonatkozó bevallásokkal, és szükség esetén célirányos vizsgálatot rendel el. A cégautóadóhoz kapcsolódó ellenőrzések 2014-ben és 2015 eddig eltelt hónapjaiban 275 adózónál összesen 270 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel.
6.
MKOE: Az államkincstár már nem folyósít családi pótlékot a magánszemélynek, de a családi kedvezményt a személyijövedelemadó-bevallásában az illető igénybe veszi.
NAV: A családi kedvezményre – ideértve a családi járulékkedvezményt is – való jogosultság nem a családi pótlék folyósításából következik, hanem a jogosultság határozza meg. Az, hogy a Magyar Államkincstár az adott eltartottal összefüggésben nem folyósít családi pótlékot, még nem jelenti azt, hogy ugyanaz az eltartó magánszemély nem jogosult a családi kedvezményre. A családi kedvezmény igénybevételére jogosultak köre teljes mértékben nem határozható meg a családi pótlékban részesülők köréből.
