szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha a kísérlet sikerül, a magyar kormánynak biztosan megtetszik az ötlet. Így jártunk a fordított áfával, az online pénztárgépekkel és egy sor adóbeszedési újítással, amikkel Európában mostanában próbálkoznak. Ha nem sikerül a kísérlet, a magyar cégvilág fele bedől.

Egy új áfacsalás elleni fegyverrel kísérleteznek külföldön, ha beválik, retteghetnek az ügyeskedő magyar cégek is, márpedig belőlük sok van: a fekete- és szürkegazdaság nálunk a GDP bő 20 százalékára rúg, míg Ausztriában ennek a harmada csak a feketezóna területe. Az ötletet megosztott áfafizetésnek hívják, és Olaszországban vezették be, illetve tervben van Görögországban is. Látszólag ehhez nem sok köze van Magyarországnak, de csak látszólag: az ötlet ugyanis abból az európai uniós ötletcsomagból származik, amelyből az elmúlt években előszeretettel szemezgetett a magyar politika, amikor az áfacsalások elleni harc és az áfabevétel növelése került napirendre.

Honnan jönnek a kormány adóötletei?

A magyar adórendszer legutóbbi újításai valójában nem magyar találmányok. A 2008-as válság óta uniós és tagállami szinten is arról megy az agyalás, hogy hogyan lehetne az áfarendszert hatákonyabbá tenni és kivédeni az áfacsalásokat – mert nagyon kell a pénz a kormányoknak. Ezért 2010 végén az Európai Bizottság kiadta az uniós áfarendszer jövőjéről szóló úgynevezett Zöld Könyvet, amelyben sok ötletet összeírtak és konzultációra bocsátottak, majd ennek alapján elkezdték alakítani az EU-s szabályokat.

Többé-kevésbé az ebben megjelent új irányokat visszhangozzák azok a hazai újítások, amelyek az elmúlt években vagy jövő évtől csomó pluszmunkát okoznak a hazai vállalkozásoknak. Az áfabeszedés lehetséges átalakítására a Zöld könyvben négy modell szerepel:

  1. Megosztott áfafizetés: még nem vettük át, a lehetséges következményeit éppen ebben a cikkben tárgyaljuk.
  2. A forgalom valós idejű jelentése az adóhatóság felé: lényegében erre rímel az online pénztárgépek bevezetése, valamint az is, hogy rövidült az áfabevallási határidő (az eddigi negyedéves bevallás helyett havi bevallásokat kell benyújtania a cégek egy részének). Ide sorolhatjuk az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszert, az EKÁER-t is, amit egészen pontosan Portugáliától koppintottunk, ahol szintén sok újítással próbálkoznak az áfabeszedésben.
  3. A cégek transzparenciájának növelése: ez a modell lényegében arról szól, hogy megpróbálják növelni az adóhatóság hozzáférését a cégek rendszereihez. Erről fog szólni 2016-tól – a még csak tervekben szereplő, tehát nem eldöntött – a vállalkozások számlázórendszerének úgynevezett NAV-hoz való bekötése, amelynek a lényege az lesz, hogy a NAV kérésére a cégek egy gombnyomással át tudják majd adni a számlázóprogramjaikban tárolt adatokat. Bár könyvelők, adószakértők egy csoportja szerint erre nem is nagyon lenne szükség, a meglevő eszközökkel is ki lehetne szűrni az adócsalókat, ha egyáltalán használná a nála levő információkat a NAV.
  4. A cégek minősítési rendszere: erre a modellre rímel, hogy jövő évtől három kategóriába sorolják a vállalkozásokat: lesznek megbízhatók, átlagosak és kockázatosak.
©

De ugyanígy szerepel a Zöld Könyvben például az áfacsalások visszaszorítására kitalált fordított áfa, amivel élt is a magyar kormány. 2012 júliusától a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítése esetében vezették be, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron ad el, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be. Ezzel próbálják megakadályozni, hogy az eladó eltűnjön az áfával, de a módszer nem tökéletes, nem minden termékre, nem minden vásárlásra, tranzakcióra lehet bevezetni. A fordított áfát ki akarták terjeszteni a sertéságazatra és a cukorra is, de ezt az EU nem engedélyezte.

Lopásbiztosnak tűnik a megosztott áfafizetés

Az Olaszországban most próbán levő megosztott áfafizetés lényege, hogy amikor egy cég elad valamit, a vásárló cég megosztva fizeti ki az árát: az eladó megkapja a nettó összeget, az áfa összegét pedig közvetlenül egy adószámlára, magyarán az adóhatóságnak kell utalni. Mivel a számlát mind a kiállító, mind a befogadó jelenti a hatóság felé, nincs lehetőség az adófizetés megkerülésére, a kifizetés megosztása pedig lehetetlenné teszi az áfatartalom meg nem fizetését. Ennek köszönhetően az adóhatóság könnyebben átlátja a cégek áfafizetését, és csökken az áfaelkerülés és nemfizetés kockázata. Emiatt a bevezetését nem csak Olaszországban, hanem más EU-s tagállamokban is fontolóra vehetik, legalábbis Sztankó Dániel, az RSM Hungary Zrt. szakértője szerint.

Olaszországban az új szabály egyelőre csak egy szűkebb körre, a közszféra által beszerzett termékekre és szolgáltatásokra terjed ki. A szabályozás egyértelműen meghatározza az érintettek körét: beletartozik a közszféra minden tagja, az állam, állami szervek, szervezetek, kamarák, helyi köztestületek, önkormányzatok, egészségügyi intézmények, szociális intézmények, egyetemek, kutatási és oktatási intézmények. És sok termékre, illetve szolgáltatásra kiterjed, de van néhány kivétel.

Nem terjed ki ezekre a megosztott áfafizetés
Azokra a termékekre, szolgáltatásokra nem alkalmazzák Olaszországban, amelyek a fordított áfafizetési körbe tartoznak, a nem olaszországi adóalanyokat, a visszatartott fizetések és speciális áfakulcsok alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat is kiveszik ez alól.

A számlázási szabályok a könnyebb feldolgozhatóságot és a nyomon követést segítik. A számlán feltüntetik a megosztott fizetést. Így például egy, az önkormányzat felé teljesítő vállalkozás esetében a beszállító a teljes összegről állít ki a számlát, de csak a nettó összeget kapja meg az önkormányzattól. Az áfa összegét az önkormányzat a beszállító, kincstárnál vezetett adószámlájára utalják át. Az áfát így tényleg nehéz lenne ellopni, ugyanis a termékértékesítőnek nincs hozzáférése az áfa összegéhez, az közvetlenül a kincstárban vezetett alszámlára érkezik be.

De akkor miért nem vezetik be azonnal mindenütt?

Nem véletlen, hogy Olaszországban még csak a közszférának szállító, bedolgozó cégeken próbálgatják az új szabályokat, és Sztankó Dániel szerint nem is lenne teljes körűen alkalmazható. A megoldásnak ugyanis több komoly hátulütője lenne, ha általánossá tennék. Bár a csalást voltaképpen lehetetlenné tenné, mégis minden vállalkozásra, minden ügyletre kiterjesztve egyszerre vágná tönkre a vállalkozásokat és az adóhatóságot is.

Az áfa úgy van kitalálva, hogy a vállalkozások szintjén nem költség, csak a végső fogyasztó fizeti meg (ez az áfa úgynevezett pénzügyi semlegessége). A köztes vállalkozások kifizetik a szállítóiknak a számla részeként az áfát is, de azt levonással visszakapják az államtól.

Hónap közben ugyanis egy vállalkozás áfát fizet ki a beszállítóinak számla ellenében, és áfát szed be a vevőitől számla ellenében. A beszedett és kifizetett összegek nagyjából fedezik egymást, de sokszor keletkezik bizonyos mértékű különbség. Ha úgy jöttek ki az ügyletek, hogy egy cég több áfát fizetett ki az ügyfeleinek, mint amennyit ő kapott, a különbözetet visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ha pedig kevesebb áfát fizetett ki az ügyfeleinek, mint amennyit kapott, akkor a különbséget be kell fizetnie a NAV-nak. A pontos különbözetről a cég az időszak után 20 nappal, tehát praktikusan a következő hónap 20. napján az áfabevallás benyújtásával számol el a NAV-val.

©

A megosztott áfafizetési rendszerben ez a rendszer borulna, és tönkretenné az áfa pénzügyi semlegességét. A vállalkozás mint vevő továbbra is kifizetné az áfát a beszerzései után, de közvetlenül az államnak. Mint eladó, viszont nem szedne be áfát a vevőitől, mert ők közvetlenül a NAV-nak fizetnének. Így folyamatosan fizetné a számlák ellenében az áfát, de hozzá többé nem folyna be áfaösszeg. Ez óriási pénzügyi terhet róna a vállalkozásokra, és folyamatosan hatalmas áfát kellene visszaigényelniük a NAV-tól, amit az adóhatóság 45 vagy 75 nap múlva teljesítene.

Ennek az lenne az eredménye, hogy a gazdaságban kifizetett összes áfa először elmenne az adóhatósághoz, amiből aztán vissza kellene osztani a cégeknek, amit a beszerzéseik során ebben a rendszerben nem kapnának meg. Egyes adószakértői becslések szerint ez azt jelentené az olasz rendszert átvéve, hogy éves szinten így nagyjából 18 ezer milliárd forint áfát kellene beszednie a NAV-nak, és 15-16 ezer milliárdot kellene visszautalnia a cégeknek év közben. Ez hatalmas érvágás lenne a cégeknek, és még optimista becsléssel is nagyjából 1-2 ezermilliárd forintjuk parkolna az államnál, átlagosan 60 napig. Emiatt valószínűleg nagyon sok cég csődbe menne, nem csoda, hogy csak most kezdődik az első kísérlet, és csak állami szereplőknél jelentkezik likviditási lyuk, amit az olasz állam meg tud hitelezni saját magának.

A másik hátulütő az lenne, hogy az adóhatóságnak túl sok áfát kellene beszednie és visszafizetnie a vállalkozásoknak. Ennek óriási lenne a tranzakciós költsége.

Ha ez nem lenne elég, a megosztott áfafizetéssel más problémák is vannak. Azzal, hogy minden cégnek lenne még egy külön áfaszámlája, lényegében megdupláznák a bankrendszert, a bankoknak pedig óriási informatikai fejlesztés lenne megoldani, hogy esetleg a cégek fizetéseit ők maguk automatikusan bontsák ketté.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A távoktatásban is nagy szükség van az osztályfőnökökre

A távoktatásban is nagy szükség van az osztályfőnökökre

200 ezer halottra is lehet számítani az Egyesült Államokban

200 ezer halottra is lehet számítani az Egyesült Államokban

A filozófia és a pletyka mestere is a világhírű zoológus-szürrealista

A filozófia és a pletyka mestere is a világhírű zoológus-szürrealista