Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A Népszabadság csütörtöki címlapsztorija ír arról, hogy újabb 20 milliárd forintról derült ki, hogy az ahelyett, hogy az állami tulajdonú MVM gázüzletágánál landolva akár a cég, akár a fogyasztói érdekeket szolgálta volna, a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. (MET) energiakereskedő cégnél "eshetett le". Annál a cégnél, ahol 2010 óta Orbán Viktor bizalmasa, Garancsi István is résztulajdonos, s mely cégről az már korábban is kiderült, hogy 2011-2014 között az állami céggel kötött üzleteken több mint 50 milliárd forintot is kereshetett.
A most napvilágot látó extraprofitra úgy derült fény, hogy az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan az MVM állami energiacégtől szerződéseket perelt ki. Ebből – írja a Népszabadság – az látszik, hogy az állami tulajdonú MVM 2011-2014 között minden más nyugat-európai partnerétől (köztük a Vitol S.A.-től, a BP Gas Marketing Ltd-tól, a Mercuria Energy Tradingtől, az RWE-től is) olcsóbban tudott gázt venni, mint amennyit a MET-csoport svájci cégének fizetett érte. Ráadásul a gázt nem közvetlenül a MET International (METI) adta el az állami cégnek, hanem – némi árrés fejében – a magyarországi MET.
Csak jöjjön az a gáz?
Fazekas István
A 444 cikke mindezt azzal egészíti ki, hogy a kiperelt szerződésekből kiderül: az ominózus 4 évben az MVM a MET nélkül is képes volt gázt venni (legalább 900 millió köbmétert) ám a MET-csoport segítségével érkező földgázt, 4,5–13 forint közti köbméterenkénti felárral mégis lényegesen nagyobb mennyiségben vásároltak a MET-en keresztül.
