A Budapesti Corvinus Egyetemen arra a következtetésre jutottak, hogy a fő korrupciós kockázatok nem csökkentek érdemben – mondta Kállay László docens az InfoRádiónak.

"A tanulmányban megpróbáltuk felsorolni, hogy milyen típusú korrupciós technikák és kockázatok léteznek, és azt is elemeztük, hogy milyen jogszabályi és szervezeti változások következtek be az előző ciklushoz képest" – mondta a szakember.

Kállay László szerint az irányított közbeszerzési eljárásokon kiválasztott ajánlattevők és megvalósítók túlárazottan végrehajtott projektjeinek kockázata továbbra is fennáll. "Nem látjuk, hogy ezt a rendszer érdemben csökkentette volna" – fogalmazott az egyetem docense.

Azt mondta, ezek elsősorban az állami, önkormányzati fejlesztések és beruházások fejlesztési kiírásai. Amikor a kedvezményezett önkormányzat vagy közlekedési vállalat nagy összegű fejlesztést valósít meg, akkor abban egyetlen tranzakció keretében egy túlárazott projekt nagyon komoly úgynevezett korrupciós járadékot tud eredményezni.

Amikor ezt például egy építőipari cég megkapja, utána átláthatatlan módon politikusok által preferált célok finanszírozására fordíthatja.

"A másik nagyon elterjedt korrupciós probléma, amikor a projekteket túlárazottan valósítják meg. Például amikor gépeket, építési beruházásokat a nagy számú, viszonylag kis projekt keretében felárral vesznek ahhoz képest, amennyi a reális piaci ár lenne, és a szereplők egymás között elszámolják ezt a támogatásból finanszírozott extraprofitot" – mondta Kállay László.

A Corvinus docense rámutatott, hogy az összes pályázat nem számíthat brüsszeli felülvizsgálatra, hiszen az előző periódusban körülbelül 63 ezer projektet valósított meg Magyarország, ilyen tömegű egyedi ellenőrzést az Európai Bizottság biztosan nem tud végrehajtani.

Ha azonban mintavétel alapján problémát talál, akkor a bizottság úgynevezett korrekciót alkalmaz, vagyis a program forrásaiból elvon néhány százalékot. Az elvonás azonban ritkán éri el az 5 százalékot. "Ezeknek az eljárásoknak a pontos számát nem tudom megmondani, jelentős részük még folyamatban van, tehát a végeredményt csak jóval később fogjuk látni majd, amikor már az elszámolási időszak is véget ér" – tette hozzá.

Közölte, a magyar rendszer felkészült arra, hogy ne érje veszteség a költségvetést. Úgynevezett túlvállalásokat szoktak tenni a projektek esetében, vagyis több projekt van, mint amennyi beleférne az uniós költségvetésbe. Ha pedig forráselvonás adódik, akkor mindig tudnak új projektet állítani a korábbiak helyébe.

"Tehát valójában a rendszer egészét tekintve, még ha az uniós ellenőrzés problémát is talál, nem következhet be forrásvesztés ezekben az esetekben" – mondta Kállay László.