A devizaalapú hitelek elszámolásával jelentősen javult a háztartások pénzügyi helyzete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi közleménye szerint. Mindezt abból az alkalomból közölték, hogy beérkeztek a bankoktól az elszámolás idén tavasszal lezárult első szakaszának részletes adatai.

Átlagosan bő 710 ezer forintot térítettek vissza a pénzintézetek a jelzáloghiteles fogyasztóknak a devizaalapú kölcsönszerződések idén tavasszal lezajlott elszámolása után. Törlesztőrészletük pedig közel negyedével csökkent a jegybankhoz beérkezett összesített adatok szerint.

Az elszámolás április végén zárult első szakaszában az érintett kölcsönszerződések közel fele gépjárműhitel volt. A hitelintézetek összességében a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél "vonták el tisztességtelenül" a legmagasabb összegeket – írta a jegybank.

MTI / Marjai János

Az összes devizaalapú hitel (tehát nem csak a jelzáloghitelek) tekintetében az elszámolás után átlagosan 393 ezer forint járt vissza a háztartásoknak. A nem jelzáloghiteleknél 201 ezer forint volt a visszatérített összeg.

Az elszámolás eredményeként – folytatta az MNB – a ma is élő kölcsönszerződéseknél átlagosan 20 ezer forinttal csökkent a törlesztőrészlet. A nagyobb arányú kedvező változás elsősorban a – korábbi kamatemelésekkel érintett – svájci frank és euróalapú lakáscélú, szabad felhasználású és gépjárműhiteleket érintette. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos havi törlesztőrészlete 25 százalékkal (103 800-ról 77 700 forintra) csökkent, az átlagos tőketartozás 1,5 millió forinttal (8 millióról 6,5 millió forintra), míg a kamatszint több mint 1,5 százalékkal (5,85-ről 4,28 százalékra) mérséklődött.

A gigantikus összegből eddig 184,5 milliárdot fizettek ki

Az elszámolás nyomán 1,9 millió deviza alapú hitelszerződéshez kapcsolódóan összesen 734 milliárd forintot írtak jóvá vagy fizettek vissza a háztartásoknak.

Az elvont összegekből mintegy 184,5 milliárd forintot fizettek ki, mintegy 549,5 milliárd forintot pedig a fennmaradó tartozásokból írták jóvá a pénzügyi intézmények.

Az elszámolással érintett kölcsönszerződések 53 százalékát (540 ezer darabot) a korábban megszűnt, jellemzően gépjármű- és személyihitel-szerződések alkották. A tisztességtelenül felszámított összeg viszont a szabad felhasználású hiteleknél volt a legmagasabb (összességében 276 milliárd forint) – írta az MNB.

A jegybanki adatok szerint a rögzített árfolyamon történő forintosítás – a rögzített árfolyam alkalmazásakor tapasztalt árfolyamszintet figyelembe véve – további 341 milliárd forint tartozás megfizetésétől mentette meg a fogyasztókat.