Uber-sofőr? Megmutatjuk, hogyan adózzon

A NAV honlapján segítséget nyújtanak az Uber-sofőröknek az adózást illetően. Azt írják, az Uber-sofőr, szolgáltatásának üzletszerűségére tekintettel, az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján áfaalany. Ezért adózóként való bejelentkezési kötelezettség terheli, melynek során az Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószámot állapít meg a számára. A gazdasági tevékenység bejelentésének elmulasztása, illetve a gazdasági tevékenység adószám hiányában való folytatása az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseibe ütközik és a hivatkozott jogszabály előírásai alapján szankcionálható.

Közösségi adószámra is szükség van

A vállalkozásnak a közösség másik tagállamában letelepedett adóalanytól igénybe vett fuvarszervezési szolgáltatás miatt közösségi adószámmal kell rendelkeznie, amelyet a vállalkozás bejelentése alapján állapít meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az igénybe vett fuvarszervezői szolgáltatás után a vállalkozást adófizetési kötelezettség terheli és összesítő-nyilatkozat benyújtási kötelezettsége van. Ezen igénybe vett szolgáltatás tekintetében az adó alapját az utas által megfizetett ellenértékből a vállalkozásnak a külföldi cég által kifizetett/kifizetendő összeggel csökkentett része képezi.

Számlát kell adni az utasnak

A sofőrt az utasok számára nyújtott szolgáltatás után adófizetési, -bevallási és számlaadási kötelezettség terheli. Az utas nem közvetlenül a sofőrnek fizet viteldíjat és azt nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel teljesíti, ezért a sofőr nem mentesülhet a számlaadási kötelezettség alól. Az utas számára nyújtott szolgáltatásról minden esetben számlát kell kibocsátania, legkésőbb a szolgáltatás teljesítését követő 15 napon belül. A szolgáltatásról kibocsátott számlában adót is tartalmazó ellenértékként az utas által megtérített teljes összeget kell szerepeltetnie.

(Az Uber minden fuvar után emailben elküldi a fuvar nyugtáját, melyen keresztül – mint az alábbi képen is látható, egy kattintással a számla is elérhető. Nota bene: a taxis is csak akkor állít ki számlát – és nem csak nyugtát ad –, ha azt az utas kéri – a szerk.)

hvg.hu

A sofőr az alanyi adómentesség választására meghatározott feltételek teljesítése esetén lehet adómentes – vagyis akkor, ha az adóköteles tevékenységéből származó bevétele éves szinten, időarányosan nem haladja meg a 6 millió forintot – és az alanyi adómentesség választására vonatkozó előírásokat teljesíti. Az alanyi adómentes sofőrt az általa nyújtott szállítási szolgáltatás tekintetében számlaadási kötelezettség, és másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás tekintetében adóbevallási és -megfizetési, valamint összesítő-nyilatkozat benyújtási kötelezettség terheli.

Választható adózási formák

A jövedelme utáni adózás annak függvényében alakul, hogy milyen vállalkozási formában végzi a tevékenységét.

• Egyéni vállalkozóként

Amennyiben egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, úgy az abból származó jövedelme után választási lehetősége van arra nézve, hogy

– a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) alapján vagy
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) egyéni vállalkozókra előírt rendelkezései (49/A.§-57.§, 10-11. számú mellékletek) szerint
állapítja meg adókötelezettségét.

A Katv. szerinti adózás választása esetén a főállású kisadózónak havonta 50 ezer forint, ha nem minősül főállásúnak, akkor havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. A Katv. alapján adózó főállású egyéni vállalkozó a Katv. szerint biztosított, vagyis egészségügyi pénzbeli és természetbeni ellátásra és nyugdíjra szerezhet jogosultságot, ezért külön járulékot nem kell fizetnie, azt a havi 50 ezer forintos tételes adó tartalmazza. Annak érdemes ezt választania, akinek az éves bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg.

Szja

Amennyiben a sofőr az szja szerinti adózást választja, úgy ezen belül is kétféle lehetősége van. Évi 15 millió forintos bevételi határig választható az átalányadózás, ekkor bevételének a 20 százaléka után 15 százalék a személyi jövedelemadó. A másik lehetőség a vállalkozói személyi jövedelemadózás, ahol a személyes közreműködés ellenértékeként vállalkozói kivétet könyvelhet, mely után az összevont adóalap részeként 15 százalék személyi jövedelemadót fizet. Ezen túl a vállalkozói jövedelme után – mely a vállalkozói bevétel és a vállalkozói költség különbözete (a vállalkozói kivét is költségnek minősül) – 10 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

A vállalkozói osztalékalap után – melyet a vállalkozó jövedelméből kell kiszámítania – 15 százalékos személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottnak minősül, így járulékfizetési kötelezettsége is keletkezik.

• Társas vállalkozóként

Abban az esetben, ha társas vállalkozói formát hoz létre, akkor a vállalkozás által választott adózási mód szerint kell az adókötelezettségének eleget tennie, mely lehet társasági adó, vagy – feltéve hogy betéti társasági formában működik – a Katv. szerinti tételes adózás. A társasági adó részletes szabályairól a 41. számú tájékoztató füzetben olvashat.

A vállalkozási formától függetlenül (akár egyéni, akár társas vállalkozóként) – amennyiben két évet meghaladóan működik a vállalkozás, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) szerinti adózás is választható. Az erre vonatkozó részletszabályokat az 5. számú tájékoztató füzet tartalmazza.