Soros György a Bloomberg tévének nyilatkozott, ahol kifejtette, hogy Kínában márciusban a vártnál sokkal több, 362 milliárd dollárnyi pénz ömlött a gazdaságba, főként a rossz hitelek és az életképtelen vállalatok finanszírozására. Szerinte a helyzet a 2007–2008-as amerikai piacon tapasztalt állapotra hasonlít, így egy új durva válságra készülhetünk.

A kínai hírügynökség egyértelműen visszautasította az elemzést. A kínai jegybank vezető közgazdásza, Ma Jun pedig egy minapi beszédében azt fejtette ki, hogy a gazdaság sokkal jobb állapotban van, mint ahogy azt a nemzetközi befektetők, intézmények gondolják - adta hírül a vg.hu.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi közgyűlésén a dokumentumokban és a nyilatkozatokban is kiemelt helyet kapott, vajon sikerül-e Pekingnek a szükséges szerkezetváltást levezényelnie. Ha a túlzott és sokszor rossz hatékonyságú beruházások helyett Kína átáll a fogyasztás vezérelte modellre, azzal jót tenne a globális gazdaságnak, de jelenleg éppen ezek a folyamatok kavarnak viharokat és okoznak nagy bizonytalanságokat a piacokon. A korrupció elleni harc meghirdetését is támogatják az elemzők, ám megkezdődött a tőke kimenekítése az országból – erre utalt nyilatkozatában Soros.

A kínai gazdaság egészében az adósság aránya kezd drámai méreteket ölteni, tavaly már meghaladta a GDP 250 százalékát, ezen belül az államadósság csupán a GDP 40 százaléka körül mozog, ám enyhén emelkedik. A devizatartalékok viszont egy év alatt több mint 760 milliárd dollárral 3200 milliárd dollárra csökkentek.

A nagy hitelminősítők közül a Standard & Poor’s és a Moody’s a múlt hónapban negatívra változtatta a kínai szuverén adósságra adott besorolás kilátását. Mindkét intézmény a negyedik legmagasabb befektetői kategóriában tartja számon Kínát, de egyre jobban aggódik a növekvő adósság és a reformprogram végrehajtása miatt. A Fitch egy kategóriával lejjebb sorolja be Kínát, de elemzői szerint az a hitelbővülés ássa most alá a gazdaság alapjait, amely a fellendülést táplálta.