Az Európai Uniónak meg kell védenie a technológiai dominanciáját a nukleáris szektorban, a tagállamoknak pedig szorosabban kell együttműködniük a K+F, valamint a finanszírozás területén, hogy új, innovatív nukleáris erőművek épülhessenek  – áll a Spiegel Online által megszerzett új európai nukleáris stratégiai tervezetben, melyet Maroš Šefčovič energiaügyekért felelős biztos, alelnök állítólag szerdán mutat be. A tervezet ezt követően kerülhet az Európai Parlament elé, ahol várhatóan óriási vitákat fog kiváltani.

Jelenleg az EU 14 tagországában összesen 130 atomerőmű működik, ezek összkapacitása 121 gigawatt. Bár 14 országban terveznek új reaktorokat (köztük Pakson, melyet a nemzetközileg is erősen támadnak), a finanszírozásuk, megtérülésük egyre problémásabb, és az elkezdett projektek is folyamatosan csúsznak. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az EU diktálja a tempót új technológiák kidolgozásában, és hogy 2030-ig megépüljön az első európai rugalmas kapacitású mini nukleáris erőmű. Emellett a magfúziós technológiában is áttörést várnak.

A klímacélokra hivatkoznak

A Spiegel Online azt írja, hogy a tervezetet azzal bocsáthatják uniós vitára, hogy annak végrehajtása Európa gázfüggőségét csökkenti Oroszországtól, miközben segíti a klímacélok elérését, hiszen a szén- és földgázalapú erőművekkel szemben a nukleáris erőművek károsanyag-kibocsátása lényegében nulla.

MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Noha a nukleáris stratégiai tervezet szerint a biztonságnak prioritása van, a korábban épült erőművek anyagvizsgálatát a javaslat 2025-ig eltolná. Ezért nézik – a fukusimai katasztrófa ötéves, a csernobili baleset 30 éves évfordulója környékén – a tervezetet kritikus szemmel a 2022-ben az utolsó atomerőművet is lekapcsoló Németországban, meg azért is, mert néhány hete a Merkel-kormány arra kérte Belgiumot, hogy helyezze üzemen kívül a Tihange 2-es és Doel 3-as számú reaktorokat, mondván, nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek – ugyanis repedések vannak azokon.

A tervezet várhatóan legnagyobb vitát kiváltó része az lehet, hogy komoly európai pénzeket is megmozdítanának nukleáris beruházásokra. Kutatás-fejlesztésre már eddig is nyerhettek támogatást nukleáris projektek, ezt követően viszont az Európai Fejlesztési Bank, illetve az Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásainak a projektek megvalósítására is meg kellene nyílniuk.

Támogatás nélkül versenyképtelen

Mind az Európai Bizottságban, mind az Európai Tanácsban nagy harc van a vetélkedő nézőpontok között, hogy mekkora szerepe legyen a nukleáris energiának a jövő Európájában. Az atomlobbi nyíltan követeli, hogy közösségi forrásokat lehessen igénybe venni, mert ráébredtek, hogy piaci alapon az új nukleáris reaktorok által megtermelt áram versenyképtelen lenne, mondta a hvg.hu-nak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, aki a Paks 2 beruházást is egyebek mellett ezért támadja. Az új paksi projekt egyébként nem felel meg az európai stratégiában szereplő feltételnek, hiszen nem innovatív, rugalmas kapacitású minierőmű építéséről vagy más újszerű nukleáris beruházásról van szó, hanem csak az atomerőművek egy újabb generációjáról.

Jávor Benedek

Túry Gergely

Mint azt az előző energiaügyi biztos, Günther Oettinger kimutatta, a nukleáris energia már ma is olyan mértékben kap bújtatott módon támogatásokat, mint a fosszilis vagy a megújuló energia. Tehát már most sincs úgy, hogy az ilyen projektek fejlesztését ne támogatnák. Sőt: miközben a nukleáris beruházások költségeit egyetlen esetben sem tudják tartani, a projektek pedig lassan haladnak előre vagy leállnak, a megújuló energia egyre olcsóbban előállítható. Jávor szerint ennek ellenére mintha a nukleáris projektekre nem is vonatkozna az európai közösségi jog jó része: így például a villamosenergia-piaci direktíva 8. paragrafusa, amely nem a technológiai sztenderd, hanem a tervezett kapacitás tendereztetését írja elő, és ezzel a legjobb ajánlattól teszi függővé, hogy végül milyen típusú erőmű épüljön meg. Emellett szerinte az Euratom-egyezményre is úgy tekintenek a nukleáris szektorban, mintha ennek betartásával az EU egyéb, szektorra vonatkozó szabályait nem is kellene tiszteletben tartani.

Ízekre fogják szedni

Az EU atomstratégiája nyilván összefügg azzal, hogy a közösségi tagállamok mennyire akarnak nukleáris csapásmérő kapacitásokat is fenntartani., illetve nukleáris fegyvereket fejleszteni. Jávor szerint ezt a vitát ki lehet nyitni, de akkor nevén kell nevezni a dolgokat, és megmondani azt is, hogy ez pluszban még mennyi pénzbe kerül. Jávor szerint azt lehetett tudni, hogy Maroš Šefčovič energiaügyekért felelős biztostól nem áll messze az atomlobbi érvelése (uniós biztosi meghallgatásán is azt mondta, hogy megfelelő biztonsági intézkedések mellett  elfogadható alternatív a nukleáris energia használata). Az azonban új, hogy kiemelten támogatnának új nukleáris erőmű-építéseket, amelyben az Európai Beruházási Bank is elkötelezett partner lenne.

Jávor arra számít, hogy az Európai Parlament ízekre szedi a tervezetet (feltehetően maga is számos módosító javaslatot jegyez majd), de a romjain biztosan megmarad valami a stratégiából, ami teret ad a nukleáris energiának a következő évtizedekben is.