"A szövetségi kormány nem akar függő játszmát" - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Steffen Seibert, hozzátéve, hogy ez Európában senkinek nem állhat érdekében. Mint mondta, a britek múlt héten az unió elhagyására, a Brexitre szavaztak, és a közösségnek most ezzel a döntéssel kell foglalkoznia. A kormányszóvivő ezzel gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy ez a döntés visszafordítható lenne. 

A szóvivő szerint az unióban maradó 27 tagországnak közös és egységes álláspontot kell képviselni a Brexittel kapcsolatban, hogy ne erősödhessenek meg a közösséget széthúzó erők. Seibert szerint a kilépési folyamatnak nyugodtan és megfontoltan kell lejátszódnia, de azt nem szabad a végtelenségig húzni. A német kormányszóvivő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez a procedúra csak akkor kezdődik meg, ha az Egyesült Királyság aktiválja a Lisszaboni Szerződésnek a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét, és bejelenti távozási szándékát. Seibert elutasította annak lehetőségét, hogy a lépést megelőzően informális tárgyalások legyenek Nagy-Britanniával. Hozzátette: Berlin ugyanakkor megérti, hogy Londonnak még bizonyos idő kell ahhoz, hogy hivatalosan is kommunikálja Brüsszel felé távozási szándékát.

A kormányszóvivő azt is hozzátette, megfelelő mennyiségű időt fognak adni Nagy-Britanniának a kilépésre, de nem szabad, hogy holtpontra jussanak. Azt is hozzátette, addig nem kívánnak a Brexitről tárgyalni, amíg Nagy-Britannia nem kezdeményezi hivatalosan is a kilépést.

Angela Merkel német kancellár az általa vezetett CDU szövetségi elnökségének egyik telefonkonferenciáján elmondta: a nemzetközi pénzpiacok attól tartanak, hogy az unió a britek döntése nyomán többé nem kormányozható. A kancellár szükségesnek nevezte annak megakadályozását, hogy más országok is a brit példát kövessék. Merkel szerint szembe kell szállni az uniót széthúzó erőkkel. Szólt arról is, hogy most nem alkalmas az idő az eurozóna tagországai közötti kapcsolat gyors mélyítésére, ehelyett az uniónak a közvéleményt érintő problémákra, így a közösség határainak biztosítására, a munkahelyteremtésre és a belső biztonság javítására kell összpontosítania.

Matteo Renzi olasz kormányfő szerint Brüsszelnek gyorsan kell cselekednie a Brexit miatt, mert a helyzet súlyos, s ez az emberekben nem is tudatosult eléggé. A balközép politikus az olasz szenátusnak hangsúlyozta: arra van a legkevésbé szüksége Európának, hogy egy éves vita kezdődjön a Brexittel kapcsolatos eljárási folyamatról. Renzi - aki a nap folyamán Merkellel és Francois Hollande francia elnökkel találkozik - szerint nincs veszítenivaló idő, és Európának cselekednie kell. 

Nagy-Britanniában június 23-án tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos adatok szerint a referendumon voksukat leadott brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra. David Cameron brit miniszterelnök már a népszavazást követő napon bejelentette, hogy októberig leköszön kormányfői hivataláról, és a kilépési tárgyalások levezénylését utódjára hagyja.

Lábon lőtték a britek az EU-t, kiheveri még?

Egy életre elfelejtheti mindenki a görög válságot, a menekültáradatot és még azt is, hogy Brüsszel visszavonulót fújt az uborka görbületének meghatározásában: a britek kilépése még úgy is a legnagyobb pofont adta az integrációnak, hogy meglepetésnek aligha nevezhető. Igaz, a péntek reggeli reakciókból azért kiderült: a lelke mélyén mindenki arra számított, hogy a többség a szigetország bennmaradása mellett dönt.