A pénzügyminiszter nyilatkozata után a valamelyest erősödött a font: az árfolyam a délelőtti londoni kereskedésben 1,34 dollár/font felett járt a korábbi 1,33 dollár körüli szintek után, de ez is még 2 százalékos gyengülésnek felelt meg az előző záróhoz képest. A népszavazás előtt 1,50 dollár/font feletti árfolyamokat is mértek, de londoni pénzügyi elemzők nem zárják ki, hogy a font hosszabb távon 1,20 dollárig gyengül.

Osborne azt mondta: a Bank of England devizalikviditást tud nyújtani a bankrendszernek, ha ez szükségessé válik. Mindemellett a jegybank kész 250 milliárd font pótlólagos finanszírozás nyújtására normál piaci műveletei keretében a bankrendszer támogatására és a piaci kilengések elsimítására.

Hasonló nyilatkozatot tett már pénteken, a népszavazási eredmény közzététele után Mark Carney, a Bank of England kormányzója. A következő időszakban várható piaci és reálgazdasági volatilitásra a brit pénzügyi vezetés jól felkészült, a Bank of England és a brit pénzügyminisztérium részletes készenléti terveket készített – mondta.

A legnagyobb brit bankok számára előírt tőkekövetelmények most tízszeresen haladják meg a pénzügyi válság előtti szintet, és a Bank of England ezen bankok esetében olyan stresszhelyzeti teszteléseket végzett, amelyek a mostaninál sokkal súlyosabb helyzeteket modelleztek – mondta még Carney.

A jegybank kormányzója is elmondta, hogy a Bank of England kész 250 milliárd font pótlólagos finanszírozásra normál piaci műveletei keretében, és ha kell, jelentős devizalikviditást is tud nyújtani. A Bank of England már a népszavazás előtt bejelentette, hogy a referendum időpontja körül három soron kívüli indexált hosszú távú repoműveletet indít a kereskedelmi bankoknak, felső limit nélkül.

Hétfői nyilatkozatában Osborne egyenes utalást tett azokra a nyilatkozatokra, amelyekben egyes EU-társállamok vezetői és uniós illetékesek a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére szólították fel Londont. A brit pénzügyminiszter kijelentette: kizárólag Nagy-Britannia dönthet arról, hogy mikor aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Osborne szerint ezt csak akkor szabad megtenni, ha már világos elképzelések vannak arról, hogy Nagy-Britannia milyen viszonyrendszert kíván kiépíteni az EU-partnerekkel.

Osborne szerint ugyanakkor a vállalatoknak tudniuk kell, hogy a brit gazdaság erős, igen versenyképes és nyitott.