Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
–Az alapítványok vagyonának legalább a felét ingatlanba átrakni tervező Optima Befektetési Zrt. a patinás Postapalota és a trendi Millenáris Park után felfedezte magának a Váci úti irodafolyosót is: a napokban 55,2 millió euróért megvette a Váci út 160-168. szám alatti, három telekből álló ingatlant a Redimmocorp és a Soinginvest nevű, az ingatlanpiacon régóta jelen lévő, ám kevéssé ismert cégektől. Az oda megálmodott, több mint 200 ezer négyzetméteresre komplexum pedig – állítják – egyedülálló lesz Budapesten: a botrányos közpénzköltésükről híres jegybanki alapítványok nagyot álmodva a Brexit miatt majd talán hozzánk menekülő londoni pénzügyi szolgáltatócégeket szeretnének bérlőként látni az épületegyüttesben.
Google Maps
„Magyarország már most is regionális központnak számít pénzügyi szolgáltatások terén” – érvelt Fekete Zoltán, az Optima befektetési bankárból jegybanki alapítványi alkalmazottá avanzsáló vezérigazgatója, aki nagyjából háromévesre tervezi a beruházást. Fekete ígéri: minden egyes jelentős beruházási lépést a közbeszerzési hatósággal egyeztetve fognak majd megtenni. A kijelentésnek olyan szempontból nincs sok értelme, hogy az alapítványok a közelmúltban azt szajkózták a sajtóban, azért, mert a cégeik bevétele nagyobb részben a piacról származik, nem kötelezhetők közbeszerzésre. Így nagy meglepetést nem okozott a szakmában, amikor néhány hete például kiderült: a Wing Zrt.-től megszerzett Postapalota – új, divatos nevén Buda Palota – felújítását a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez köthető Magyar Építő Zrt. végezheti.
A Váci úti építkezéshez és a Buda Palota rekonstrukciójához összesen 120-130 millió euró banki forrást tervez bevonni az Optima, és előszeretettel tárgyalna külföldi pénzintézetekről a hitelügyletről. „Olyan bankokat hoznánk Magyarországra, amelyek nem voltak itt, avagy a közelmúltban nem voltak aktívak nálunk” – szögezi le Fekete, némileg ellentmondva annak a központi törekvésnek, hogy inkább kevesebb, mintsem több bank működjön a hazai piacon. Fekete azt sem zárta ki, hogy a beruházások finanszírozásába esetleg magántőke-befektetők is beszállnak majd, miután szerinte ázsiai és nyugat-európai ingatlanalapok is felbukkantak érdeklődőként a hazai ingatlanpiacon.
A jegybanki alapítványok vagyonából így már több mint 70 milliárd forint fekszik ingatlanban, s az állampapír-állomány 155,3 milliárd forintra csökkent a nyár eleji 174 milliárdról. Emellett az alapítványok 20,7 milliárd forintot tartanak bankbetétben és 21 milliárdot vállalati kötvényekben. A cél az, hogy a 267 milliárdos összvagyon mintegy felét téglába rendezzék át – közölték korábban a Matolcsy György jegybankelnök agyából kipattant alapítványok. Korábban inkább csak saját célra vettek házakat – például a Budai Várban többet is, illetve a volt IPOSZ-székházat, az utóbbi néhány vételt – így a Millenáris két irodaházát, a Buda Palotát és a Váci úti mostani szerzeményt – már hozamtermelő ingatlanbefektetésként kommunikálják. Igaz, éppen akkor kezdtek nagy bevásárlásba, amikor az ingatlanárak elkezdtek felfele kúszni, aminek a következtében az ingatlanpiaci hozamok – piaci előrejelzések szerint – jövőre már a válság előtti, 6 százalék alatti szintre süllyedhetnek a mai 7-8 százalékról. „Az 1-2 százalékos állampapírhozamokkal szemben a 6-7 százalék is előnyös befektetés” – érvelt korábban Fekete Zoltán.
Turistalátványosságnak álcázott kilátót épít az MNB-s alapítvány cége
A jó hír: a volt Postapalota épületében lesz egy kilátó. A rossz hír: a kilátóság alapvető feltételeinek is nehezen felel meg. A robusztus épületet a PADA cége vette meg, és irodákat alakít ki benne. Véletlenül épp a környékre, a Várba költözik pár minisztérium. Biztosan szükségük lesz kiegészítő irodákra, mert nem férnek majd el a Várban.
