Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„Magyarországon sokat beszélünk arról, hogy „hol rontottuk el a rendszerváltást”, miért nincs annyi jó állás, mint a kapitalizmustól vártuk. Pedig nem biztos, hogy a rendszerváltást rontottuk el. Tőlünk nyugatabbra sem jártak jól az elmúlt 25 évben a közepes keresetet nyújtó állásokban dolgozók. Ennek egyik oka, hogy Kínában olcsóbban termelik meg azt, amit ezek az emberek állítottak elő” – írja Sándor László, a Luxemburgi Egyetem közgazdásza a Defacto blogon.
Az utóbbi három évtizedben a kínai termelés drámai mértékben bővült. Míg 1991-ben Kína még csak 102 milliárd dollár értékben exportált, 2014-ben ez az összeg már 2370 milliárd amerikai dollárra nőtt. Természetes sejtés, hogy a kínai export a velük versenyző iparágakban dolgozókat negatívan érinthette.
Ennek köszönhetően míg az alacsony és magas fizetési kategóriákban növekedett az állások száma, addig a közepes fizetési kategóriában jelentősen csökkent. Közepes keresetű foglalkozás például a gépkezelő vagy az irodai ügyintéző.
Wolfgang Keller és Hale Utar új tanulmánya szorosan a kínai exporthoz köti a munkapiaci átalakulást. A kutatók a dán népességnyilvántartásban követték nyomon azokat a dán embereket, akik olyan termékeket gyártottak, amiket Kína később exportálni kezdett; és azokat is, akik más termékeket gyártottak. Azon dánoknak, akik 1999-ben textilipari gépkezelőként dolgoztak, 2005-re csupán negyedük maradt a pályán. Az így állásukat vesztők közül azok tudták elkerülni a lecsúszást, akik szakképzettséggel rendelkeztek, különösen, ha szolgáltatóipari volt a végzettségük. A számítástechnikai, informatikai szakképzettséggel rendelkezők pedig akár a jobban kereső harmadba is fel tudtak emelkedni.
És ezek a megállapítások nemcsak Dániára vonatkoznak. Bármely országban, ahol Kínával versengő termelés összpontosult, alacsonyabbak lettek a bérek és a foglalkoztatás, és magasabb lett a munkanélküliség. Azon térségekben, ahol nőtt a megtermelt javakkal versengő kínai export, több állami segélyt vettek fel: munkanélküli segélyt, illetve öregségi, korkedvezményes vagy rokkantnyugdíjat. Ezek a segélyek azonban messze nem kompenzálták a jövedelemcsökkenést.
A Defacto szerint érdemes odafigyelnünk arra, hogy a közepes keresetet nyújtó foglalkozásokban az egész nyugati világban kevesebb lett az állás. Várhatóan Magyarországon is a magas képzettséget igénylő területeken lesz több állás, erre lenne érdemes tervezni a közoktatást.
