Kötelezettségszegési eljárás lehet a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztéséből

Kötelezettségszegési eljárás lehet a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztéséből

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az Európai Bizottság a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése miatt – állítja a Magyar Nemzet. A lap szerint a testület azért kezdte meg az eljárás előkészítését, mert erősen vitatható, hogy megtérül-e az 550 milliárd forintosra becsült beruházás, és gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.

Korrupciót sejt Brüsszel a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet, amely állítása szerint megszerezte a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti kommunikációról készült, nem nyilvános jelentést. A gyanúra – írják – az ad okot, hogy elmaradt a tendereztetés.

Az EB már május 26-én megindította a kötelezettségszegési eljárás első fázisát. Ebben az úgynevezett pilot szakaszban a felek tárgyalásokon tisztázhatják a felvetődött kérdéseket, ha ez nem sikerül, elkezdődik a valódi eljárás.

A lap idéz a jelentésből: a bizottság álláspontja szerint a projekt kivitelezését a magyar és kínai kormányközi egyezményben közvetlenül ítélték oda a fővállalkozónak. A szucsoui megállapodás ugyanis a MÁV Zrt., valamint kínai vasúttársaságok, a China Railway International Corporation Ltd. és a China Railway International Group által létrehozott vegyesvállalatot nevezi meg a beruházás fővállalkozójának, ami Brüsszel szerint versenyjogi szabályokat sért – áll a cikkben.

A bizottság szerint az sem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban. Az MN megkérdezte erről a vasúttársaságot, ahonnan azt a választ kapta, hogy a kapcsolat jelenleg is egyeztetés alatt áll.

Brüsszel a finanszírozási modellt ugyan egyelőre nem kifogásolta, de a lap szerint az is fennakadhat az uniós bürokrácián. A magyar elképzelés szerint ugyanis a vasútfejlesztést 85 százalékosban kínai hitel felvételével valósítanák meg.

A beruházással kapcsolatos kételyeket erősíti az MN szerint az is, hogy a kormány annak megvalósíthatósági tanulmányát tíz évre titkosította.

Hozzászólások