Orbán Viktor a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának emlékülésén jelentett be, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítják a nagypénteket. A plusz egy pihenőnap örvendetes, azonban ha nem hatékonysági szempontból közelítjük a dolgot, hanem egyszerűen statisztikailag, akkor ez százharmincmilliárdjába fáj a magyar gazdaságnak. Persze, itt nem számolunk a pihenőnap dolgozók hatékonyságára tett jótékony hatásával.

Még 2012-ben az Egyesült Királyságban is kíváncsiak voltak, hogy egy ünnepnap mekkora kiesést okoz a termelésben, és arra jutottak, hogy a 8 munkanap 0,16 százalékot vesz el az adott év GDP-jéből. Vagyis 19 milliárd fonttal lenne magasabb a brit GDP, ha az emberek mindegyik ünnepnapon dolgoznának. Egy ünnepnap 2,3 milliárd fontjába fáj a brit nemzetgazdaságnak. Akkor mi is kiszámoltuk mennyibe kerülne egy nap: átlagosan naponta 108 milliárdnyi GDP-t termeltünk meg.

A 22 milliárdos növekedés az elmúlt három évben könnyen lehet, hogy mindössze az infláció műve, és – ahogy akkor is felhívtuk a figyelmet – a termelékenységben természetesen vannak hullámok, jobb és rosszabb időszakok, így mindkét esetben csak becsült értékről beszélhetünk, főleg, ha hozzávesszük, hogy egyes ágazatok nem állnak le szabadnapokon és ünnepnapokon, pl. a közműszolgáltatók.

Szlovákiában a hétfájdalmú szűzanya napján sem dolgoznak

Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor egyáltalán nem magas a magyar ünnepnapok száma. Magyarországon évente így 11 ünnepnap lesz, miközben Szlovákiában például 15 ünnepnap van egy évben, de tőlünk nyugatra is általában többet pihennek a foglalkoztatottak. Bár a németeknek csak tíz munkaszüneti napjuk van, a legtöbb tartományban ezt kiegészíti plusz egy nap. A franciáknak 12 napjuk van, a déli országokban élők pedig lényegesen többet „ünnepelnek”: Olaszországban 15, Spanyolországban 14 munkaszüneti nap van egy évben.