Az Opimus Press a Népszabadság október 8-i felfüggesztését követően tett ajánlatott a Mediaworks megvásárlására, ezt a társaság október 17-én fogadta el, ma pedig erre a Gazdasági Versenyhivatal is áldását adta – áll abban a közleményben, amelyben az Opimus beszámol az adásvételről.

Nehezen hihető azonban, hogy a vásárlás ennyire spontán döntés lett volna. A Mediaworks megvételét csaknem fél éve tartó, tudatos építkezés előzte meg.

Ennek első látványos jele a négy megyei és a dunaújvárosi napilapot kiadó Pannon Lapok Társasága (PLT) megvétele volt. Ezt július 4-én jelentették be, és a Gazdasági Versenyhivatal tempójához képest viharos gyorsasággal, egy hónappal később már jóvá is hagyták a szeptember 30-án lezárt fúziót.

Facebook / Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.

Valószínűsíthető, hogy akkor már – még ha időpontok nélkül is – kész forgatókönyv volt a két évvel korábban még az Axel Springer és a Ringier 2014-es fúziójából kimaradt sajtóorgánumokat tömörítő Mediaworks átvételéről.

Új szereplő, sok pénzzel

Erre utal az, hogy március elején egy médiacég jött létre az Opimus Groupon belül, az Opimus Press. A tőzsdén is jegyzett Opimus egymástól teljesen eltérő profilú cégeket birtokol, az építőipartól a háztartási gépek gyártásáig, a médiában azonban jó ideje nincs érdekeltsége. (2008-tól 2014-ig a Gazdasági Rádiót működtető Műsor-Hang Zrt. résztulajdonosa volt a cég.)

Azzal kapcsolatban, hogy milyen céllal hoztak létre az amúgy masszívan veszteséges, 2015-öt például egymilliárd forint feletti mínusszal záró Opimuson belül egy leányvállalatot, a hivatalos közlés nem sokat segített. E szerint „a holding kommunikációs tevékenységének koordinálását és a tömegkommunikációs fórumokkal történő kapcsolattartását” erősíti az Opimus Press. A vezetői azonban pontosan tudták, mit akarnak: az alapítás után mindössze néhány héttel, április közepén ugyanis zárt körben 20 millió eurónyi kötvényt bocsátott ki a 20 milliós alaptőkéjű cég.

Opimus Group

Azt nem hozták nyilvánosságra, ki jegyezte le a több mint 6 milliárd forintnak megfelelő, hároméves futamidejű papírokat, csupán annyit közöltek, hogy az összeget cégfelvásárlásra szánja a tulajdonos.

A tőkebevonás még a csoport méretéhez képest is jelentős: az Opimus Group alaptőkéje 2016 július végén 7,9 milliárd forintot tett ki. Történt azonban egy fontos dolog nem sokkal a kötvénykibocsátás után: április végén tartott éves közgyűlésén arról döntött a társaság, hogy az alaptőkét 5 év határozott időtartamra 20 milliárd forintra emelik meg.

Ez a tőkeemelés egyelőre nem történt meg, a BÉT-en azonban már bizalmat szavaztak a társaságnak. A meglehetősen nyomott áron értékesített részvényei július végén kilőttek – éppen azokra a hírekre reagálva, hogy az Opimus veheti meg a Mediaworksöt. Ennél is nagyobb szárnyalás indult múlt szerdán: a papírok soha nem látott forgalom mellett ötéves csúcsnak számító árfolyamon keltek el, a 40 forintos kurzus 15 százalékos (vagyis  a lehető legmagasabb) növekedés után állt be.

Mészároshoz közel

Az Opimus Group 2013-ban jött létre, pontosabban ekkor váltotta erre a nevét a Phylaxia 1912 Nyrt. A társaság azonban a névváltás után sem kapott szárnyra. Nem tett jót neki a Buda-Cash bedőlése sem, 2013 áprilisától ugyanis a brókerház többségi tulajdonában volt a társaság.

A veszteséget úgy tudták kiheverni, hogy tavaly decemberben két titokzatos részvényes jelent meg a cégben: a Cariati Holdingot a Kajmán-szigeteken jegyezték be, a TAC pedig nigériai cég – ketten együtt a részvénycsomag 40 százalékát birtokolják. Az Opimusban egyébként 50 százalék fölötti a kisrészvényesek aránya, így rajtuk kívül csupán még egy tulajdonos neve ismert, a Status Capital Befektetési Zrt., amely március elején – az Opimus Press alapításával nagyjából egy időben – szállt be a cégbe.

Túry Gergely

A szekszárdi cégről annyit érdemes tudni, hogy vezetője, Kerekes Csaba két olyan békés megyei agrárcéget (Hidasháti Zrt., Csabatáj) is irányít, amely jó ideje a Fideszhez köthetők, az Átlátszó egy korábbi cikke szerint pedig maga Mészáros Lőrinc is a tulajdonosi körükbe került.

Nem ez az egyetlen szál, amely az Opimust a felcsúti polgármesterhez köti. A cég tulajdonában levő Euro Generál Zrt. igazgatóságának ugyancsak március elejétől tagja Csík Zoltán és Schmidt Zoltán. Utóbbi a Mészáros házaspár tavaly alapított építőipari cégét, a Fejér B.Á.L. Zrt-t vezeti. Csík Zoltán pedig számtalan Mészáros Lőrinchez köthető társaságnak vagy vezetője, vagy részben tulajdonosa.

Ilyen az Aranykorona Zrt. tulajdonában levő Korona-Alba Kft., a Mészáros-gyerekek cége, a Talentis, de a volt gyilkossági nyomozó érdekeltségébe tartozik a Scentrum Kft. is, amely nemrég tulajdonrészt szerzett a korábban a Quaestor-csoporthoz, illetve a Buda-Cash-hez tartozó szállodákat üzemeltető cégekben. Nem mellékesen Csík február végéig igazgatósági tag volt a Magyar Építő Zrt.-ben, ennek pedig a Körösaszfalton keresztül az a Duna Aszfalt a tulajdonosa, amelyet szintén hírbe hoztak a Mediaworks megvásárlásával.

Itt nincs vége: Csík váltotta a Mészáros család tavasszal létrehozott vagyonkezelő cégében, a Medio Vario élén Mátrai Gábort. A hazai médiavilágban ismert szakember a UPC-nél és az RTL Klubnál is vezető pozíciókat töltött be, majd a Médiahatóság Fidesz-közeliként számon tartott elnökhelyettese volt 2013-ig, mellesleg az Opimus igazgatóságának is tagja.

Mészáros Lőrinc egyébként egy pénteken a Hír Tv-nek adott interjúban nem cáfolta, hogy lapkiadót vásárolna – igaz, nem is erősítette meg.

Össznemzeti tranzakció

A hazai sajtó egyik másik meghatározó alakját, Liszkay Gábort is hírbe hozták a Mediaworks megvásárlásával. A Magyar Nemzet volt főszerkesztője nem sokkal Simicska Lajos és Orbán Viktor nyilvános szakítása, a G-nap után vásárolta meg a Századvégtől a Napi Gazdaság napilapot. Hogy aztán szeptembertől alaposan átszabva, vállaltan kormánypárti közéleti napilapként, Magyar Idők címmel adja ki.

A Magyar Idők Kft. – vagy az időközben szintén Liszkay tulajdonába került Karc FM Média Kft. – azonban túlságosan kicsinek tűnik ahhoz, hogy felvásároljon egy olyan céget, amelynek eszközállománya már április végén csaknem 11 milliárd forint volt. Szeptember 30-án pedig beolvadt a cégbe a csaknem 6 milliárdos PLT is. Piac becslések szerint csak a PLT felvásárlása több mint tízmilliárdos tétel lehetett a Mediaworks számára.

Liszkay azonban szakmai segítséget nyújthat az új tulajdonos számára, ha nem is tulajdonosként. Bekerült viszont a Mediaworks igazgatóságába. Liszkay mellett ott van Lóczi János, a Magyar Idők Kiadó Kft. kiadóigazgatója is. A másik új tag Pintér Andrea, aki az elmúlt hónapokban jogászként dolgozott a Mediaworksnél.

Liszkayék jelenlétének akkor lehet jelentősége, ha a Mediaworks új vezetése úgy dönt, újraindítja a lassan három hete felfüggesztett Népszabadságot.