Elutasította az Alkotmánybíróság a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeket azonban – majdnem egy évnyi vizsgálat után – mai határozatában elutasította a testület.  

Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt. Az Alkotmánybíróság a panaszaikkal kapcsolatban általánosságban megállapította, hogy mivel a csődben érintettek kártalanítása kivételes jellegű, méltányosságon alapuló állami juttatás, a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körének, illetve a juttatás mértékének és feltételeinek a meghatározása során is. A törvény most érvényes verziója az Ab szerint immár tárgyilagosan és észszerűen határozta meg a jogosultak körét, a személyenként kifizethető összeg maximálásával pedig – tekintve, hogy a kárrendezés az állam méltányosságán alapul – nem valósult meg tulajdonelvonás.

Quaestor-károsultak flashmobja a Lánchíd pesti hídfőjénél a brókercég bedőlésének első évfordulóján 2016. március 9-én.

Túry Gergely

A pénzintézetek panaszaival kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította ugyan, hogy valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül, hogy a jogalkotó a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjainak befizetését írta elő, tehát az érintett bankok pénzügyi forrásait vette igénybe a kárrendezési alap feltöltésére. A tulajdonhoz való jog ily módú korlátozása az Ab szerint azonban közérdekből, a pénzügyi szektor iránti bizalom fenntartása érdekében történt, és nem is volt aránytalan. A bankok alkotmányos aggályai a testület szerint így tehát alaptalanok.

Az alkotmánybírósági határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, Salamon László és Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.

Ezért dühödtek fel a károsultak

A brókerbotrányok egyik központi kérdése az: mennyi kártérítésre számíthatnak a károsultak. A Beva egy egyszerű csőd után hatmillió forintot ad vissza a befektetőnek, de a tavalyi összeomlások után a 32 ezer becsapott károsultnak ennél jóval több pénze ragadt bent, a jogászok és a politikusok ezért új megoldásokat kezdtek keresni.

A kártalanításról először nem sokkal a Quaestor összeomlása után hoztak törvényt, de az Alkotmánybíróság ennek több rendelkezését is eltörölte még tavaly. Az alkotmánybírák ugyanis diszkriminatívnak tartották a kárrendezésbe bevontak körét, és részben jogosnak nevezték a pénzintézetek panaszait, amelyeket a törvény arra kötelezett, hogy fizessenek be pénzt a kárrendezési alapba. Emiatt a parlamentben szinte napra pontosan egy éve új törvényt írtak. Ebben változtattak az érintettek körén és a kártalanítás mértékén is. Nem nevesítették sem a Quaestor, sem a Hungária Értékpapír károsultjait, de egyértelművé vált, hogy őket kártalaníthatják, a Buda-Cash ügyfelei viszont kimaradtak a törvényből. A károsultak összességében tízmilliárdokkal alacsonyabb kártalanítással számolhattak ezután. Az eredeti terv szerint ugyanis 30 millió forintig visszajárt volna az értékpapír ára, az új törvény szerint viszont a 2008 után kifizetett hozamokat ebből le kell vonni, majd az így megmaradt pénznek is csak a 90 százaléka járt vissza. A bankok nem jártak rosszul: míg az első javaslat szerint ők állták volna a károkat, a második verzió alapján hiába nekik kellett összedobniuk a kártalanítás összegét, ezt leírhatták az adójukból.

Quaestor-károsultak demonstrálnak az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2015. szeptember 3-án.

MTI / Marjai János

A károsultak úgy gondolják, hogy a 32 ezerből 22-25 ezer ember jóval kevesebb pénzhez juthat hozzá így. Jogtalannak tartják, hogy aki már kapott kártérítést, annak le kéne mondania az afölötti veszteségéről, ahogy azt is, hogy megkülönböztetik a befektetőket az alapján, hogy 2008 előtt vagy után jött-e a hozam.

Ráadásul a kártalanításból kimaradt az, aki pereskedni kezdett a pénzéért. Pedig még a Quaestor-törvény is felszólította őket arra, hogy forduljanak bírósághoz. Addig ugyanis, amíg nem rendezte bíróság a státuszukat, a Kárrendezési Alaptól nem számíthatnak kártalanításra.

Azt, hogy a hozam meghatározásával nem volt minden rendben a törvényben, a képviselők is elismerték. Már idén nyáron átírták a törvényt: ez alapján a hozam nem az értékpapírszámla-vezető által jóváírt kamat összege, hanem a kamat összegéből a kárrendezésre jogosult által ténylegesen elért jövedelem.

A károsultak úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna. A Beva fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik.

A botrányba külön csavart hozhat a budapesti olimpiai pályázat is. Az olimpiai helyszínnek kijelölt Duna City beruházás ugyanis a Quaestor kezében volt. A károsultak pedig úgy gondolják: azért sem akarják kártalanítani őket a teljes összeggel, mert így az olimpiai telkek az államhoz kerülhetnek, azt pedig felbecsülni is nehéz, mekkora üzlet lenne ebből, ha jövő ősszel megkapnánk az olimpiarendezés jogát.

Tarsoly Csaba: aki elvesztette mindenét, miből tud tüntetni?

A Quaestor-vezetők háta mögött ténykedő dolgozók követték el a törvénytelenségeket - erről beszélt Tarsoly Csaba a Magyar Narancsnak adott interjújában. Üzent a brókerbotrány károsultjainak is.

Strasbourgban folytathatják

A Quaestor-károsultak érdekvédelmi szervezete nagy reményt fűzött az Alkotmánybíróság döntéséhez: a csoport tagjai hétfőn az Ab Donát utcai székháza előtt tüntettek, és petíciót adtak át a testület elnökének.

A károsultak szerint csak a Duna City beruházás – amelyhez amúgy a Szijjártó Péter vezette külgazdasági minisztérium az FBI által is kőrözött szaúdi befektetőt, Ghaith Pharaont akarta beszervezni – egymaga többet ér ennél az összegnél, azaz lenne pénz a káruk megtérítésére.

A károsultak terveik szerint a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal.