A halálesetek, a közvetlen anyagi kár és a döbbent félelem mellett egy berlinihez hasonló terrortámadás nagyon komoly hosszabb távú, közvetett gazdasági károkat is okozhat. A konkrét esetben ezeket ugyan csak később lehet majd felmérni, Brüsszel példáján azonban jól látszik, hogy a terrorfenyegetettség az élet számos területén vissza tud vetni egy nagy nyugat-európai várost.

A belga fővárosban 2015-ben több kisebb incidens is történt, illetve a novemberi franciaországi terrortámadások előkészítő terepe is részben Brüsszel volt, ami nagyfokú biztonság készenlétet tett szükségessé.

Emiatt az élet alaposan megváltozott, a Global Risk Insights pedig összeszedte, hogy ez milyen fontosabb gazdasági károkhoz vezetett. A készenlét illetve a terrortámadástól való félelem miatt 2015 decemberében naponta átlagosan csak 6 ezer repülő landolt Brüsszelben, 1500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, „békeidőben”. Volt olyan nap, amikor 2 ezer utat mondtak vissza a városba tartó látogatók.

2015. december elején a brüsszeli szállodák foglaltsága 55 százalékra zuhant, pedig egy évvel korábban az arány még 73 százalékos volt. A város megszokott élete felborult, a lakosok a rendőrök állandó utcai jelenléte miatt nehezebben mozdultak ki az otthonaikból, a városközponti karácsonyi vásárra 30 százalékkal kevesebben látogattak ki. Szilveszterre jóval kevesebben mertek éttermekbe menni, a foglalások úgy visszaestek, hogy a vendéglők fele már ki sem nyitott az év utolsó napján.

Az állandósuló fokozott rendőri jelenlét miatt a lakókban gyökeret ver a permanens félelemérzet, és emiatt visszafogják a kiadásaikat, illetve sokkal kevésbé hajlandóak nagyobb közösségi eseményeken részt venni.