Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség a munkaidejében terheli. Ha ez véget ér, az idejével szabadon rendelkezik. A munkáltató ilyenkor is könnyedén elérheti, különösen, ha a munkahelytől kapott telefonnal, tablettel, laptoppal dolgozik a munkavállaló. Persze, ha a dolgozó éppen úszik, jógázik vagy színházban van, nem észleli a megkeresést, és egyébként sem köteles készenlétben állva lesni a mobiltelefonját, hátha kérdése lesz a főnökének – írja az Adózóna. Bármely eset is álljon fenn, a munkáltató nem szankcionálhatja, ha a dolgozó nem veszi fel a telefont munkaidőn kívül.
| Nem szúrhat ki a cég a dolgozóval |
Előfordulhat, hogy a munkavállaló közvetlenül a szabadságát megelőző nap délutánján kap egy időigényes, nehéz feladatot holnaputáni határidővel, vagy erre éppen péntek 16 órakor kerül sor hétfőn reggel 8 órai időponttal. A munkáltató ezen eljárása alkalmas a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének megsértésére, de állhat mögötte nyomós érv is. Éppen ezért ilyen esetben is körültekintően kell eljárnia mindkét félnek: a munkáltató nem kötelezheti kiszúrásból, rosszindulatból a kiadott feladat ellátására a dolgozót ("nehogy nyugodtan nyaraljon", "menjen csak rá a hétvégéje a munkára, dolgozzon meg a pénzéért"), ha azonban nem ez a szándék áll mögötte, akkor a munkavállalónak is mindent el kell követnie, hogy teljesítse a kirótt feladatot. Ha másnap kezdené meg a szabadságát, amennyire tud, haladjon munkaidőn túl is a feladattal, emlékeztesse felettesét a másnapi szabadságára, próbáljon egyeztetni a helyettesítésről ezen feladat elvégzésére is. |
Kivétel azonban itt is lehet, éppen az együttműködési kötelezettség alapelvéből következően. Ha a munkáltató előre jelzi, hogy egy rendkívül fontos ügyben munkaidő után keresni fogja a dolgozót, és megkéri, hogy álljon rendelkezésre egy telefonhívás erejéig, a munkavállaló nem mondhat nemet.
A munkáltató azonban nem élhet vissza ezzel a jogával, tehát nem lehet napi, sőt, heti szintű sem az ilyen eset. Erre ugyanis már intézményesítve van a készenlét, mely azt jelenti, hogy a dolgozó a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles rendelkezésre állni. Erre az időre a munkavállalót 20 százalékos bérpótlék illeti meg.
A munkavállaló szabadsága alatt nem köteles munkát végezni, az nem is elvárható. Ha a munkáltatónak ez a célja, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját, vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja a dolgozó ezzel összefüggésben felmerült kára és költségeinek megtérítése mellett. A második példa szerinti munkavállaló pedig kénytelen hétvégén is dolgozni, természetesen mindkét esetben bérpótlékra jogosult.
