Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Gyakran érkeznek a panaszok a tenisztornákról: azok közül, akik a végső győzelemre nem esélyesek, többen is úgy próbálnak pénzt keresni, hogy eladják a saját meccseiket. Most az egyik legnagyobb tornán, a januári Australian Openen döntöttek úgy a szervezők, hogy nagyot emelnek az első fordulókban kiesők pénzdíjain is, hátha így kevesebben bundáznának.
A szervezők bejelentették: összesen 36 millió amerikai dollárnak megfelelő összeget osztanak szét a sportolók közt, úgy, hogy a legtöbbet a korán kiesők pénzdíjain emelnek. Aki a selejtezőig eljut (itt összesen három meccset kell nyerni ahhoz, hogy az ember felkerüljön a 128-as főtáblára), 39, aki pedig a főtábla első három fordulójában részt vesz, az 30 százalékkal több pénzt kaphat. Ezzel az Australian Open lesz a második legmagasabb pénzdíjat kiosztó verseny, ennél többet csak a US Openen fizetnek.
Persze a tenisz legnagyobb problémáit ez sem fogja megoldani. Ahhoz, hogy tömegesen visszaszorítsák a bundázásnak a veszélyét is, nem elsősorban a Grand Slameken kellene a pénzdíjakat növelni, hanem azokon a tornákon, ahol jóval gyengébb játékosok is részt vesznek - egy Grand Slamnek már a selejtezőjébe is alig jut be a világ 300 legjobbján kívül bárki. A világon körülbelül 14 ezer profi teniszező van, nagyjából a felük soha életében nem jut el odáig, hogy pénzdíjat kapjon versenyen.
