szerző:
Torontáli Zoltán
Tetszett a cikk?

A kisvárosi lottózós nem tudja kigazdálkodni a magasabb bért, mert a lottó árát nem emelheti meg, a jutalék pedig kevés. Menekülési útvonalat nem lát, ezért hamarosan bezárhat.

Egy vidéki kisváros lottózójában pár éve még négy alkalmazott dolgozott, igaz, részmunkaidősként, de mégis: a Szerencsejáték Zrt.-vel bizományosi szerződésben álló egyéni vállalkozóval együtt összesen öten kaptak fizetést az üzletből. Mára azonban a vállalkozó mellől „elkoptak” az alkalmazottai, jó ideje egyedül dolgozza le a heti 62-65 nyitvatartási órát, de lehet, hogy hamarosan lapátra teszi saját magát is. Azt mondja, a kormány és a munkáltatók által kötött bérmegállapodás lehet az utolsó csepp a pohárban.

Helyzete fokozatosan romlott addig, hogy ide jutott. A szerencsejátékok árát természetesen nem ő határozza meg, de abba sincs beleszólása, hogy mekkora jutalékot kap az eladott totó, lottó, puttó és egyéb játékok után. A Szerencsejáték Zrt.-vel lévő szerződését az állami cég módosíthatja, és szokta is, a jutalékok jelenleg 3-6,2 százalék között mozognak. Ezek – a vállalkozó elmondása szerint – 15 éve nem emelkedtek. Igaz, a bevételei, és ezzel párhuzamosan a fizetésekre költhető pénze nőtt, hiszen a játék díja az elmúlt másfél évtizedben emelkedett, a körülmények mégis egyre kedvezőtlenebbek lettek. Természetesen az is előfordul, hogy a jutalékokat a Szerencsejáték Zrt. csökkenti, a jól menő sorsjegyeknél például 3-5 százalékról is le kellett mondania, a puttó esetében pedig 6 százalékról a felére csökkent a jutalék. "Pont akkor, amikor a puttó már elég jól kezdett futni" – mondja a vállalkozó.

A kis vidéki lottózó matematikája viszonylag egyszerű: havonta körülbelül 400 ezer forint bevétel jön be, ebből kell kihozni minden költséget. Ha a vállalkozó minimálbéren tartja magát, akkor jelenleg 142 ezer forint összesített költsége van, ha viszont a garantált bérminimumot nézzük, akkor 165 ezer forintba kerül egy dolgozó. A nemrég kötött bérmegállapodás szerint azonban jövőre 157, illetve 199 ezer forintra nő ugyanez, 2018-tól pedig 167/219 ezer forint lesz egyetlen munkavállaló (ez esetben saját maga) költsége. A vállalkozó nem csak azt mondja, hogy ez így már nem éri meg neki, hanem azt, hogy a többi költséggel is számolva egyszerűen nem marad pénze arra, hogy saját magának kifizesse a minimálbért. És ha tényleg így lesz, akkor kénytelen lesz bezárni a boltot.

©

Ez egyébként tökéletesen egybevág azzal a prognózissal, amelyet Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke mondott a bérmegállapodáskor a Világgazdaságnak.

„Számos kockázatot rejt magában az előnytelen béralku, hiszen félő, hogy sok kkv, főként vidéken nem fogja tudni kigazdálkodni a béremelést, valamint a szürke- és feketegazdaság bővülésének veszélye is fennáll” – nyilatkozta november végén.

A minimálbér emelése miatt növekvő terhek kigazdálkodása sok helyen probléma, amit a kisebb magyar vállalatok általában úgy oldanak meg, hogy

egyszerűen áthárítják a vevőre/ügyfélre, vagyis árat emelnek.

A lottózó ezt nem teheti meg. Egy másik kézenfekvő menekülési útvonal az egyéb költségek csökkentése lehetne, de a vidéki lottózós azt mondja, neki már nincs ilyen tartaléka. A legjobb persze az lenne, ha a kkv-szektor szereplői „kényszerből” innovatívak lennének, és olyan új utakat keresnének, amelyekkel megpróbálják növelni a termelékenységüket, azaz megtermelnék a magasabb bérek fedezetét. A hazai vállalkozások jelentős része azonban képtelen ebben gondolkodni, és egy lottózó esetében ennek valóban csekély a lehetősége. A legkézenfekvőbb ötlet a dohánytermék árulása lenne, erre azonban a trafiktörvény óta nincs esély.

A Szerencsejáték Zrt. megkeresésünkre egyébként elismerte, hogy

a termékstruktúra összetételének megváltozásából adódóan a vállalkozók átlagos jutalékkulcsa kis mértékben csökkent,

de azzal érvelt, hogy „a vállalkozóknak kifizetett jutaléktömeg” viszont nőtt. "Hivatalosan" nem értesültek arról, hogy a vállalkozók kifogásolták volna a jutalékok alacsony szintjét. Az értékesítési partnerek száma 2013 és 2015 között 535 egységgel nőtt (2015 végén 6595 volt). A torta növekedésével tehát a vállalkozók száma is nőtt, ami körülbelül azt eredményezi, hogy bevételi oldalon egyikük helyzete sem javult, miközben egyre kisebbek a jutalékok.

Az állami monopóliumot kezelő társaság nem osztja a vállalkozónak azt az aggodalmát, hogy éppen a jól menő játékok jutalékkulcsát csökkentik, azt állítja, hogy mindez szakmai alapon történik. „Az egyes termékek fedezetének javítása mellett elsősorban a teljes termékpaletta minden egyes elemének értékesítését kívánjuk ösztönözni, míg az időszakos prémium jutalékkulcsok alkalmazásával egy-egy termék értékesítését támogatjuk. A forgalom megugrása nem vonja maga után a jutalékkulcsok automatikus csökkentését, azok változását mindig szakmai okok indokolják.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!