Egy vidéki kisváros lottózójában pár éve még négy alkalmazott dolgozott, igaz, részmunkaidősként, de mégis: a Szerencsejáték Zrt.-vel bizományosi szerződésben álló egyéni vállalkozóval együtt összesen öten kaptak fizetést az üzletből. Mára azonban a vállalkozó mellől „elkoptak” az alkalmazottai, jó ideje egyedül dolgozza le a heti 62-65 nyitvatartási órát, de lehet, hogy hamarosan lapátra teszi saját magát is. Azt mondja, a kormány és a munkáltatók által kötött bérmegállapodás lehet az utolsó csepp a pohárban.

Helyzete fokozatosan romlott addig, hogy ide jutott. A szerencsejátékok árát természetesen nem ő határozza meg, de abba sincs beleszólása, hogy mekkora jutalékot kap az eladott totó, lottó, puttó és egyéb játékok után. A Szerencsejáték Zrt.-vel lévő szerződését az állami cég módosíthatja, és szokta is, a jutalékok jelenleg 3-6,2 százalék között mozognak. Ezek – a vállalkozó elmondása szerint – 15 éve nem emelkedtek. Igaz, a bevételei, és ezzel párhuzamosan a fizetésekre költhető pénze nőtt, hiszen a játék díja az elmúlt másfél évtizedben emelkedett, a körülmények mégis egyre kedvezőtlenebbek lettek. Természetesen az is előfordul, hogy a jutalékokat a Szerencsejáték Zrt. csökkenti, a jól menő sorsjegyeknél például 3-5 százalékról is le kellett mondania, a puttó esetében pedig 6 százalékról a felére csökkent a jutalék. "Pont akkor, amikor a puttó már elég jól kezdett futni" – mondja a vállalkozó.

A kis vidéki lottózó matematikája viszonylag egyszerű: havonta körülbelül 400 ezer forint bevétel jön be, ebből kell kihozni minden költséget. Ha a vállalkozó minimálbéren tartja magát, akkor jelenleg 142 ezer forint összesített költsége van, ha viszont a garantált bérminimumot nézzük, akkor 165 ezer forintba kerül egy dolgozó. A nemrég kötött bérmegállapodás szerint azonban jövőre 157, illetve 199 ezer forintra nő ugyanez, 2018-tól pedig 167/219 ezer forint lesz egyetlen munkavállaló (ez esetben saját maga) költsége. A vállalkozó nem csak azt mondja, hogy ez így már nem éri meg neki, hanem azt, hogy a többi költséggel is számolva egyszerűen nem marad pénze arra, hogy saját magának kifizesse a minimálbért. És ha tényleg így lesz, akkor kénytelen lesz bezárni a boltot.

Stiller Ákos

Ez egyébként tökéletesen egybevág azzal a prognózissal, amelyet Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke mondott a bérmegállapodáskor a Világgazdaságnak.

„Számos kockázatot rejt magában az előnytelen béralku, hiszen félő, hogy sok kkv, főként vidéken nem fogja tudni kigazdálkodni a béremelést, valamint a szürke- és feketegazdaság bővülésének veszélye is fennáll” – nyilatkozta november végén.

A minimálbér emelése miatt növekvő terhek kigazdálkodása sok helyen probléma, amit a kisebb magyar vállalatok általában úgy oldanak meg, hogy

egyszerűen áthárítják a vevőre/ügyfélre, vagyis árat emelnek.

A lottózó ezt nem teheti meg. Egy másik kézenfekvő menekülési útvonal az egyéb költségek csökkentése lehetne, de a vidéki lottózós azt mondja, neki már nincs ilyen tartaléka. A legjobb persze az lenne, ha a kkv-szektor szereplői „kényszerből” innovatívak lennének, és olyan új utakat keresnének, amelyekkel megpróbálják növelni a termelékenységüket, azaz megtermelnék a magasabb bérek fedezetét. A hazai vállalkozások jelentős része azonban képtelen ebben gondolkodni, és egy lottózó esetében ennek valóban csekély a lehetősége. A legkézenfekvőbb ötlet a dohánytermék árulása lenne, erre azonban a trafiktörvény óta nincs esély.

A Szerencsejáték Zrt. megkeresésünkre egyébként elismerte, hogy

a termékstruktúra összetételének megváltozásából adódóan a vállalkozók átlagos jutalékkulcsa kis mértékben csökkent,

de azzal érvelt, hogy „a vállalkozóknak kifizetett jutaléktömeg” viszont nőtt. "Hivatalosan" nem értesültek arról, hogy a vállalkozók kifogásolták volna a jutalékok alacsony szintjét. Az értékesítési partnerek száma 2013 és 2015 között 535 egységgel nőtt (2015 végén 6595 volt). A torta növekedésével tehát a vállalkozók száma is nőtt, ami körülbelül azt eredményezi, hogy bevételi oldalon egyikük helyzete sem javult, miközben egyre kisebbek a jutalékok.

Az állami monopóliumot kezelő társaság nem osztja a vállalkozónak azt az aggodalmát, hogy éppen a jól menő játékok jutalékkulcsát csökkentik, azt állítja, hogy mindez szakmai alapon történik. „Az egyes termékek fedezetének javítása mellett elsősorban a teljes termékpaletta minden egyes elemének értékesítését kívánjuk ösztönözni, míg az időszakos prémium jutalékkulcsok alkalmazásával egy-egy termék értékesítését támogatjuk. A forgalom megugrása nem vonja maga után a jutalékkulcsok automatikus csökkentését, azok változását mindig szakmai okok indokolják.”