Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az okostelefonok és tabletek egyik alapanyaga az ón. Egy smartphone-hoz mindössze két gramm kell, de az nélkülözhetetlen. A világon felhasznált ón 28 százaléka Indonéziából származik, és a fém kitermelése többnyire illegális, életveszélyes körülmények között zajlik.
Az AFP tudósítója a kelet-szumátrai Sungai Liatban járt és több ónbányásszal is találkozott. Igaz ők sokkal inkább ónhalászok, mint bányászok, mert a fémet tartalmazó üledéket a tenger fenekéről hozzák fel. Három munkaeszközük van: egy búvárszemüveg, egy műanyag cső, amelyen lélegeznek és egy nagy edény, amit igyekeznek az ónban gazdag üledékkel megtölteni. Ezzel a munkával akár napi 15 eurónak megfelelő összeget is meg lehet keresni – mondták el az ónhalászok, akik minden látszat ellenére valójában a helyi elithez tartoznak. A 260 milliós Indonéziában ugyanis a lakosság negyven százaléka napi két eurónál kevesebb pénzből kénytelen megélni.
A kitermelt alapanyag aztán több közvetítői kézen át a finomítóüzemekbe kerül, és ott készül el a tiszta ón. Egy okostelefonhoz csak 2 grammnyit használnak fel és még vagy negyven más ritka fémet, amelyek kitermelése ugyancsak problematikus. De talán az óné jár a legtöbb áldozattal. A Pact nevű amerikai NGO, tehát kormánytól független civil szervezet felmérései szerint hetente egy ónhalász belehal a mélytengeri merülésbe. De sokan, több ezren vállalják a kockázatot, hiszen indonéz normák szerint az ón felszínre hozatala jól jövedelmező tevékenység. És ezt egyelőre Indonéziában nem szabályozzák, a kitermelést semmilyen biztonsági vagy munkavédelmi előírás nem korlátozza. Ellentétben például néhány afrikai országgal, ahol a nagy gyártók csak ellenőrzött forrásból vásárolhatnak ónt.
Az indonéz ónkitermelés kockázatai szakmai körökben közismertek, ezért néhány nagy cég, az Apple, a Samsung, a Microsoft és a Sony nem használ indonéziai eredetű ónt. De a többiek, például a kínai óriások, már nem ilyen finnyásak. Ráadásul az indonéz hatóságok sem akarnak munkavédelmi szabályokat bevezetni. Azzal érvelnek, hogy a regulákat úgyse tartanák be, továbbá a hamis eredetbizonyítványok csak újabb korrupciós forrást jelentenének. És az okostelefonok európai vagy amerikai felhasználói egyébként sem gondolnak arra, mondjuk szelfizés közben, hogy azon a héten vajon hány indonéziai ónhalász fulladt meg a készülékükért.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.