Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az AFP tudósítója a kelet-szumátrai Sungai Liatban járt és több ónbányásszal is találkozott. Igaz ők sokkal inkább ónhalászok, mint bányászok, mert a fémet tartalmazó üledéket a tenger fenekéről hozzák fel. Három munkaeszközük van: egy búvárszemüveg, egy műanyag cső, amelyen lélegeznek és egy nagy edény, amit igyekeznek az ónban gazdag üledékkel megtölteni. Ezzel a munkával akár napi 15 eurónak megfelelő összeget is meg lehet keresni – mondták el az ónhalászok, akik minden látszat ellenére valójában a helyi elithez tartoznak. A 260 milliós Indonéziában ugyanis a lakosság negyven százaléka napi két eurónál kevesebb pénzből kénytelen megélni.
AFP / Goh Chai Hin
A kitermelt alapanyag aztán több közvetítői kézen át a finomítóüzemekbe kerül, és ott készül el a tiszta ón. Egy okostelefonhoz csak 2 grammnyit használnak fel és még vagy negyven más ritka fémet, amelyek kitermelése ugyancsak problematikus. De talán az óné jár a legtöbb áldozattal. A Pact nevű amerikai NGO, tehát kormánytól független civil szervezet felmérései szerint hetente egy ónhalász belehal a mélytengeri merülésbe. De sokan, több ezren vállalják a kockázatot, hiszen indonéz normák szerint az ón felszínre hozatala jól jövedelmező tevékenység. És ezt egyelőre Indonéziában nem szabályozzák, a kitermelést semmilyen biztonsági vagy munkavédelmi előírás nem korlátozza. Ellentétben például néhány afrikai országgal, ahol a nagy gyártók csak ellenőrzött forrásból vásárolhatnak ónt.
AFP / Goh Chai Hin
Az indonéz ónkitermelés kockázatai szakmai körökben közismertek, ezért néhány nagy cég, az Apple, a Samsung, a Microsoft és a Sony nem használ indonéziai eredetű ónt. De a többiek, például a kínai óriások, már nem ilyen finnyásak. Ráadásul az indonéz hatóságok sem akarnak munkavédelmi szabályokat bevezetni. Azzal érvelnek, hogy a regulákat úgyse tartanák be, továbbá a hamis eredetbizonyítványok csak újabb korrupciós forrást jelentenének. És az okostelefonok európai vagy amerikai felhasználói egyébként sem gondolnak arra, mondjuk szelfizés közben, hogy azon a héten vajon hány indonéziai ónhalász fulladt meg a készülékükért.
