Pontosabban: az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt működő kutatócsoport – a tanulmány a Tobacco Control című folyóiratban jelent meg – azt vizsgálta, hogy az egészségügyi kiadásoknak hány százalékát kell a dohányzás okozta betegségek gyógyítására fordítani. Ezekhez a direkt kiadásokhoz még hozzáadódnak a közvetett költségek. Vagyis az a becsült jövedelemkiesés, ami az elveszett munkaórákra és a korai halálozásra vezethető vissza.

A 159 országban végzett felmérés a világ dohányosainak 97 százalékát érintette. De csak az aktív cigizőket, pipázókat vagy szivarozókat, mert a passzív dohányzásból adódó ápolási és kezelési költségeket nem vették figyelembe. Tehát: a világ összes egészségügyi kiadásainak 6 százaléka a dohányzás okozta betegségek kezelésére megy el, abszolút számban 1 436 milliárd dollár. Ez a vizsgált 159 ország együttes bruttó hazai termékének 2 százaléka.

A legtöbb adat a 2012-es évről áll rendelkezésre. Ebben az esztendőben 2 millió ember halt meg a dohányzás okozta betegségben a 30-69 éves korcsoportban. A dohány áll az összes haláleset 12 százaléka mögött. 2012-ben a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kiadások 1 436 milliárd dollárra rúgtak, és ennek az összegnek a 40 százalékát Kína, India, Oroszország és Brazília kiadásai tették ki. A kutatók megjegyzik, hogy a fejlődő országokról sokkal kevesebb megbízható adat állt rendelkezésükre, mint a fejlett Európáról vagy Észak-Amerikáról.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dohányzás ártalmai egészségügyi vészhelyzetet hoztak létre és sürgős, összehangolt lépésekre van, vagy inkább lenne szükség. Az ENSZ égisze alatt működő szervezet hivatalos célja, hogy 2030-ra, világméretekben 30 százalékkal csökkenjen a dohányzásra visszavezethető halálestek száma.