A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása miatt kötelezettszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert uniós jogot sérthet, hogy a kivitelezést nem tenderen, hanem magyar–kínai kormányközi megállapodásban ítélték oda a fővállalkozónak. A 350 kilométeres, Magyarországon a kelebiai határszakaszig tartó vonal megújítása a kínaiak számára lenne prezstízsberuházás, az „Egy övezet, egy út” külgazdasági stratégia egyik végpontja, egyben az első kínai vasútfejlesztés az EU-ban.

Brüsszelben sem értik, mi haszna a Budapest-Belgrád-vasútnak

Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest-Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.

A Financial Times a héten foglalkozott a témával, amelyben kitért arra is, hogy Brüsszel továbbra is blokkolja a beruházást és vélhetően aligha ad majd zöld utat neki. Kína EU-misszióvezető-helyettese ezután kezdeményezte is az egyeztetést, hogy a magyar fél számoljon be róla, hol tart az eljárás. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint a magyar diplomaták igyekeztek megnyugtatni a kínai felet, elhangzott ugyanis, hogy „jól haladnak” a kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében folytatott tárgyalások. Azonban az egyeztetés végén a magyar fél hangsúlyozta, hogy továbbra is hasznosnak tartanánk, ha a kínai fél az Európai Bizottságot is felvilágosítaná a jelen projekt fontosságáról, valamint az abból származó előnyökről - írja a Magyar Nemzet.