Megjött az első kínai tehervonat. De minek?

Megérkezett az első közvetlen teherszállító vasúti járat Kínából a Budapesti Szabadkikötőbe, az EKOL Logistics Kft. szervezésében. A 650 méter hosszú tehervonat 41 konténert szállított több mint 1 millió dollár értékű – főként ruházatból, acélból, elektronikai eszközökből és játékokból álló – rakománnyal. A menetidő 17 nap volt, a legtávolabbról, a Jivu nevű településről érkező áru több mint 10 ezer kilométert tett meg.

Mónus Márton

Tuan Csie-lung, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete a vonat fogadásakor hangsúlyozta: a hosszú múltra visszatekintő magyar–kínai kapcsolatok történelmileg a legjobb időszakban vannak, a kereskedelmi és emberi együttműködés is folyamatosan javul a két ország között. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 8,9 milliárd dollárt, és több mint 170 ezer kínai turista látogatott Magyarországra. A direkt vasúti járat új mérföldkő és szimbólum a két ország együttműködésében, amely fontos szerepet játszik majd a kétoldalú áruforgalomban. A szállítási idő csökkentésével több kínai üzletembert és beruházót hoz majd Magyarországra, és arra is szolgál, hogy egyre több jó minőségű magyar mezőgazdasági termék érkezzen Kínába – mondta a nagykövet.

A kormány azt reméli, hogy a kínai vasúti szállításnak majd a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal felújítása adhat lendületet. Legalábbis ez a hivatalos magyarázat arra, miért költenek a jó ideje rossz állapotban levő és kihasználatlan vonal rekonstrukciójára 700 milliárd forintot. És hogy a 15 százalékos magyar önrész mellett miért kínai hitelből, részben kínai cégekkel oldják ezt meg.

Mónus Márton

A felújítással kapcsolatos legnagyobb aggodalom az, hogy soha nem fog megtérülni, már csak azért is, mivel a pireuszi kikötő felől érkező szerelvényeknek a magyar határig még rosszabb állapotban levő szakaszokon kellene áthaladniuk. A vonal csütörtökön az Országgyűlésben is téma volt: a szocialista Mesterházy Attila azt hányta a kormány szemére, hogy a beruházást teljes titkolózás övezi, a kínai fél nem vállal kötelezettséget arra, hogy valóban kihasználja a vonalat, amely amúgy kis településeken halad át, de elkerüli a nagyobb városokat. Ander Balázs jobbikos képviselő pedig azt sérelmezte, hogy a projekttel csak Kína jár majd jól.

A parlamenti ülésen mindenesetre kiderült: az Európai Bizottság megfelelőnek ítélte a projekt közbeszerzési irányelveit – az Országgyűlés előtt levő tervezet erről szól. Magát a projektet viszont nem támogatja. Korábban az erre igényelt uniós forrást sem bocsátotta rendelkezésre Brüsszel, hogy nem látja értelmét a kilométerenként több mint négymilliárd forintot felemésztő fejlesztésnek.

A 444.hu pedig már arról ír, az is elképzelhető, hogy az egészből nem lesz semmi, mert a kínaiak a görögországi Pireuszon keresztül inkább az olasz kikötőkön keresztül szállítanának Európa felé. A kérdésről Orbán Viktor májusi kínai látogatásán születhet döntés a portál szerint.

Mónus Márton