A háromezer megkérdezett mindössze 30 százalék lenne független vállalkozó. A Credoc 2000-ben végzett hasonló felmérésében még más volt a helyzet. Akkor csak 41 százalék voksolt a szerény, de biztos havi fixre, a megkérdezettek többsége vállalkozásba vágott volna. Persze akkor is nagy volt és most is nagy a különbség a korosztályok között. A fiatalok mindig bátrabbak, mint az idősebbek. A két felmérés eredményei közötti lényeges eltérés nyilvánvalóan a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válságból adódik, ez a krízis lehűtötte a túlfűtött vállalkozói vágyakat. Most tehát a fix, de nem túl magas fizetést preferáló franciák óriási többségben vannak.

De akkor hogy nyerhette meg az elnökválasztást a sokak által ultraliberálisnak címkézett Emmanuel Macron? Az ő fiatalokból álló választási stábja sokkal inkább egy amerikai start up cégre emlékeztetett, mint a többi elnökjelölt évtizedes állami (titkos) szolgálati tapasztalatokkal is rendelkező figurákból álló csapata. Az amatőrök fizettek is, hiszen egy profi orosz hackercsapat behatolt Macronék belső levelezéseibe, más kérdés, hogy ezzel többet ártottak az általuk preferált szélsőjobbos Marine Le Pennek, mint Macronnak.

De vissza az alapkérdéshez: hogy nyerhet egy liberális, start up-os jelölt egy hetven százalékban fix állást és az ezzel járó összes előnyt preferáló Franciaországban? Már az első forduló eredményeinek elemzéséből is kiderült, hogy a magas iskolai végzettségűek Macronra, míg a szerényen iskolázottak Le Penre, vagy a balos Mélenchonra voksoltak. Nagy-Britanniában (Brexit) és az Egyesült Államokban (Trump) leszavazták az elitet. A nemzetközi és a magyar sajtó által is sokszor lesajnált Franciaországban viszont Marine Le Pen nagy vereséget szenvedett, még akkor is, ha a százalékban kimutatható eredmények számára kedvezőek.

De ne felejtsük el, hogy valójában 25 százalékos tartózkodás és 4 millió tudatosan érvénytelen szavazat mellett ért el alig 34 százalékot. Miközben korábban negyven százalék fölötti arányról ábrándozott. A francia közvéleményt nem sikerült arra a szintre vinni, mint britet, vagy az amerikait. A franciák 70 százaléka a fix állami állást és az ezzel járó bőkezű juttatásokat kedveli, mégis a liberális Macronra voksolt. És ez egy lényeges különbség Franciaország illetve Nagy-Britannia és az USA között.

Az átlag francia (miközben sokkal inkább lenne bérmunkás, mint vállalkozó) liberális és európai patrióta is tud lenni, és zsigerből elveti a populista gazdasági „csodarecepteket”, pl. az eurózónából való kilépést, a nacionalizmust, a gyűlöletet. Amiből persze nem következik, hogy Macron később is győztes lesz. A következő próbatétel a parlamenti választás, amelyet ugyanolyan eséllyel nyerhet meg, mint amilyennel el is veszíthet.