Tetszett a cikk?

Miért zavarja a külföldi befektetőket, hogy Magyarországon szinte eltűnt a munkanélküliség? Mit tartanak vonzónak Magyarországon, és mitől fogják a fejüket? Sánta Miklóssal, az EY New York-i központjában dolgozó adópartnerével arról beszélgettünk, mivel lehet idevonzani a magyar gazdaságot mozgató multikat.

hvg.hu: A világ egyik vezető üzleti tanácsadó cége, az EY New York-i központjában 2009 óta dolgozik, vagyis a válság kellős közepén ment ki. Most viszont növekedési fázisban van a gazdaság. A befektetők is másképp tekintenek már Magyarországra?

Sánta Miklós: Össze sem lehet hasonlítani Magyarország vonzerejét azzal, amilyen 2009-2010-ben volt. Akkor 10 százalékkal esett vissza a gazdaság – most azon megy a számolgatás, hogy 3 vagy 4 százalékot nő-e. A munkanélküliség mindössze néhány százalék, és az ország méreteihez képest jelentős a külföldi működőtőke-befektetés – akkoriban nagyon nehéz volt felhelyezni Magyarországot a térképre; akkor beruházások helyett inkább bezárásokat láttunk. Ma a Kelet előretörése ellenére Magyarország vonzónak számít.

hvg.hu: Magyarországot hova sorolják a befektetők?

S. M.: Kelet-Európába. Az EU által biztosított jogosultságokkal együtt, viszont olcsó munkaerővel, és olyan ösztönzőkkel, amelyek Nyugat-Európában már nem elérhetőek. Az, amit mi Közép-Európának nevezünk, befektetői szemszögből nem létezik. Az USA-ban senki nem hallott róla, és abban sem vagyok biztos, hogy a kínaiak törődnek ezzel.

hvg.hu: Vagyis mi az oroszokkal meg a törökökkel vagyunk egy csoportban?

S. M.: Nem. Oroszország és a régió több szempontból kiírta magát a beruházásokért folyó versenyből. Éppen akkor, amikor igazán vonzóvá kezdett lenni Ukrajna vagy Oroszország, beütött a két ország konfliktusa. Az Ukrajnában zajló tragikus események miatt a közeljövőben nem is kell azon aggódnunk, hogy a magyarországi befektetések szempontjából mit jelentett volna ennek a régiónak felfutása.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Akkor a török puccs utáni helyzetnek, vagy az abban a régióban észlelhető geopolitikai válságnak is örülhetünk?

S. M.: A törökországi helyzet – tisztán gazdasági szempontból nézve – egyelőre nem hozott jelentős változást. A Brexit már fajsúlyosabb kérdés a magyarok számára.

hvg.hu: A britek unióból való kilépéséről döntő tavalyi népszavazás után a magyar kormány az elsők között ugrott, mikor közölte: ha cégek a Brexit miatt elhagynák a szigetországot, mi szívesen látjuk őket. Nem hiú ábránd ebben bízni?

S. M.: A Brexitnek van ránk nézve egy közvetlen és egy közvetett hatása. A brit GDP negyedét London és agglomerációja adja, öt százalékát pedig maga a City és Canary Wharf. Annak, hogy pénzügyi szolgáltató Budapestre jöjjön Londonból, kicsi a valószínűsége, ők egyértelműen Frankfurtot és Párizst nézték ki maguknak. Ahol Magyaroszág jól jöhet ki a történetből, azok a közvetett hatások, részben az adózás miatt. Eddig is használta néhány brit tőzsdei cég Magyarországot csoportfinanszírozó központként – ez az arány növekedhet azzal, hogy az Egyesült Királysággal szemben Magyarország a jövőben is kedvező lehetőségeket tud biztosítani a számukra, különösen ami az USA-ba irányuló tőkebefektetéseket illeti.

hvg.hu: Az adózási helyzet mennyire kedvező Magyarországon? Említette, hogy olyan ösztönzőket tud adni az ország, amilyenek Nyugaton már nem léteznek.

S. M.: Jellemzően kétfajta ösztönzőt kínálnak azoknak, akik itt hoznak létre munkahelyeket: készpénzt és egyéb kedvezményeket. Nyugat-Európa pénzt már nem adhat, ahogy Budapest sem, mivel ezek a területek az uniós átlaghoz képest fejlettnek számítanak. De az ország többi részében beruházása értékének akár 50 százalékát is megkaphatja a cég készpénz vagy adókedvezmény formájában. Amiben Magyarország még versenyképes, az a társasági adó kulcsa: a 9 százalék nem csak az EU-ban, de a tágabban vett Európában is a legalacsonyabb szint. Amikor egy potenciális befektetővel eljutunk egy tárgyalási folyamat során oda, hogy az adózásról beszélgetünk, biztos, hogy javul az ország pozíciója. Az adókedvezményekbe, az egyéni megállapodásokba pedig bele lehet kötni, egy dologba azonban sem az EU, sem az OECD nem fog: az adó kulcsába. Ennél már csak egy dolog lenne jobb, ha ez így is maradna. Jó, ha az ember lemegy a terembe, hogy kondiba kerüljön, de hogy úgy is maradjon, az már keményebb feladat.

hvg.hu: És mit gondolnak akkor, mikor kiderül, hogy milyen magas itt a munkabérre rakódó munkáltatói adóteher?

S. M.: Valóban magasak a járulékok, de úgy látjuk, nem ezen áll vagy bukik, hogy Magyarországot választják, vagy sem. És a kormány elindított egy hároméves programot a járulékok csökkentésére, ha ez folytatódik, lassan utolérjük ebben a régió többi országát.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: A bérek szempontjából hogy állunk hozzájuk képest?

S. M.: Magyarország nagyon versenyképesnek számít. A szlovákok kiárazták magukat azzal, hogy bevezették az eurót, és az is „sújtja” őket, hogy volt néhány olyan nagy beruházás, amely a munkanélküliséget gyakorlatilag nullára erodálta. Innentől pedig új embert csak a bérek emelésével tudnak felvenni. A csehek soha nem voltak túl olcsók, Lengyelország viszont továbbra is nagyon vonzó, amit az is segít, hogy méreténél fogva háromszor akkora piac. Ez komoly versenyt állít.

hvg.hu: Románia?

S. M.: Erős és erősödik, de még mindig kicsit messziről indul. Több olyan beruházót is láttunk, amely először Romániát választotta, aztán mégis itt kötött ki. Ennek elsősorban nem adózási okai voltak.

hvg.hu: Milyen egyéb okok merülnek fel?

S. M.: Fogalmazzunk úgy, hogy a szabadalmi oltalom a gyakorlatban nem mindig adta meg a szükséges védelmet.

hvg.hu: Térjünk még vissza a bérekre. Említette, hogy a szlovákoknál már mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a befektetőknek, ha dolgozót akarnak találni. Nálunk is hallani ilyesmit, sztrájkkészültséget is láttunk még a multicégeknél is.

S. M.: Szerintem ez itt még nem kritikus probléma, de ha egy év múlva beszélgetünk, biztos égetőbb lesz. Hozzájárul, hogy a munkanélküliség 5 százalék körül van, bár még vannak régiós eltérések, de lassan tényleg csak az nem dolgozik, aki nem akar. Ezért a béremelési nyomást lassan a munkáltatók is kezdik felismerni.

hvg.hu: Az mennyire fenntartható, hogy Magyarország kezd egy alacsony bérekkel működő nagy összeszerelő üzemmé válni? 

S. M.: Nem kezd, már régóta az. Ennek a fenntartása rövid távon jó dolog, de hosszabb távon senkinek nem az érdeke. Sokat dolgozunk együtt a kormányzattal azon, hogy az összeszerelő üzemből a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek Magyarországra helyezésére kerüljön a hangsúly. Hál’istennek van már pár zászlóshajó, például a Szilícium-völgy cégei közül néhány már diplomás mérnököket, informatikusokat foglalkoztat Magyarországon.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: A magyar átlagbér nagyjából a harmada a németnek. De mennyit kell fizetni egy cégnek, hogy ezek a jól képzett szakemberek ne hagyják el Magyarországot?

S. M.: A Szilícium-völgyben bevett bérek 25-30 százalékáért lehet itt mérnököket találni. Kalifornia persze óriási felvevőpiac. A magasan képzettek alkalmazását lehetővé tevő H1B vízumok április elsejétől elérhetőek, és másnapra általában el is fogynak.

hvg.hu: Donald Trump a rendszer reformjáról beszélt. Van annak a realitása, hogy megszüntetik ezt a lehetőséget?

S. M.: Nincs. Ahhoz túl globális az amerikai gazdaság, hogy ez egy életképes ötlet legyen.

hvg.hu: Az amerikai elnök arról mindenesetre nem tett le, hogy hazacsábítsa az amerikai cégek termelőkapacitásait. Ez mennyire kivitelezhető?

S. M.: Különböző ösztönzések nélkül kevésbé – van most is számos javaslat, amely megkönnyítené a cégek életét. Sajnos – nekünk inkább szerencsére – kérdéses, ezeknek mekkora lesz a hatása, főleg a magas amerikai bérek miatt.

hvg.hu: Az Egyesült Államok Magyarországon is a legnagyobb befektető. Ha ezek a javaslatok megvalósulnak, az járhat a tőke kivonásával?

S. M.: Ha valahonnan elviszik a termelést, az nem Magyarország lesz, hanem a nálunk jóval drágább helyek. Azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a 9 százalékos társasági adó olyan vonzerőt jelent, amellyel olyan jövedelmeket is ide tudunk hozni, amelyeket ilyen méretekben korábban nem. Nem csak termelő beruházásokról van szó, hanem a jogdíjak hasznosításával, a csoportfinanszírozással kapcsolatos jövedelmekre.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Melyek Magyarország hátrányai a befektetőkért folyó versenyben? Mit hoznak fel a potenciális befektetők?

S. M.: Azt már említettem, hogy nem előny a nagyon alacsony munkanélküliség. Mindig van mit javítani a szabályozási rendszer kiszámíthatóságán. Sokat tud rontani egy ország megítélésén egy visszamenőleges jogszabályváltozás, erre pedig Magyarországon volt példa. Gyűlölik a befektetők, ha egy ötéves tervhez havonta hozzá kell nyúlni. Ha Lengyelországgal hasonlítjuk össze, a kisebb felvevőpiac is korlát, bár Magyarország központibb elhelyezkedése ellensúlyozni tudja.

hvg.hu: Sokat beszélünk mostanában Kínáról. Reális, hogy a kínai tőke olyan mennyiségben érkezzen Magyarországra, hogy az már feltűnő legyen?

S. M.: A kínaiak gazdasági magatartását nem mindig könnyű felmérni. Voltak évek, amikor Kanadában igen jelentős beruházásokat eszközöltek. Pénzük volt, ezek a beruházások mégsem lettek mindig sikeresek, és sokszor ki is vonultak. Persze jó lenne, ha az amerikai, német, osztrák befektetők egyeduralmát csökkenteni lehetne, de Kína mégis mint felvevőpiac lehet igazán érdekes.

hvg.hu: De a kínai piacon mennyire képes egy Magyarországon működő cég versenybe szállni? Kicsi az ország, kicsik a tételek is. Ki rúghat labdába egy 1,4 milliárdos piacon?

S. M.: A prémium termékek gyártói, legyen szó élelmiszerről, gépekről. Vannak is ilyen cégek, amelyek mozgolódnak. Persze itt is van egy valós veszély, hiszen annál, hogy a kínaiak nem rendelnek tőlünk, csak egy nagyobb probléma lehet: ha igen, mert akkor többévnyi kapacitást lefoglalnak. Erre mondják az USA-ban hogy „first world problem”, vagyis túl sokat azért ne keseregjünk ezen.

Budapest jobban teljesít
  • Európában 2016-ban 15 százalékkal nőtt a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) száma: összesen 5845 ilyen üzlet valósult meg – derül ki az EY friss összesítéséből. Ez rekordnak számít, ám a mozgatott tőke mennyisége már nem: itt 18 százalékos – a 13 százalékos világátlagnál is nagyobb – volt a visszaesés. Összesen 389 milliárd dollárt fektettek be az EU-ban a cégek.
  • Jelentősen, 19 százalékkal nőtt a beruházásokkal megteremtett állások száma is: a 260 ezer munkahely csaknem kétszerese a pénzügyi válság idején elért számnak.
  • Az is jó hír, hogy a kelet-közép-európai régióba jutott az európai állások többsége: amíg a tőkének csak a 23 százaléka érkezett ide, az új állások 52 százaléka itt képződött.
  • A legnépszerűbb célpont még mindig az Egyesült Királyság – bár a Brexit híre érezhetően letörte több befektető lelkesedését, a megkötött üzletek száma még növekedett is 2015-höz képest. A listán a második Németország, amely az 1063 befektetéssel lassan beéri a briteket (ott 1144 volt), a harmadik pedig Franciaország, amely szintén feljövőben van, jórészt Emmanuel Macron reformjainak köszönhetően.
  • Nem csak a legkedveltebb célpont Európa, de a legnagyobb befektetési aktivitás is az öreg kontinensen működő cégekhez köthető: az európai befektetők adják a külföldi befektetések 55 százalékát.
  • Magyarország a 14. 107 projekttel – a régióból a lengyelek, a románok és a csehek is megelőzik. A teremtett munkahelyek számát tekintve már a tizedik hazánk 12450 új álláshellyel.
  • A kelet-közép-európai régióban az EY elemzői az autó-összeszerelő üzemekhez köthető beruházásokat emelik ki, amelyek más, alkatrészgyártó cégek beáramlását is magukkal hozzák. Fontosak ugyanakkor a szolgáltatóközpontok is, amelyek viszont komoly IT-cégeket vonzanak magukkal.
  • A beruházások 30 százaléka bővítés volt, 68 százaléka új projekt.
  • Ha arról kérdezik a vezetőket, a világ mely befektetési pontját tartják a legvonzóbbnak, a Szilícium-völgy után Peking és Sanghaj következik a sorban, utóbbi Londonnal holtversenyben. Ezen a listán Budapest a 21. – az EU városai közül ez a 7. helyet jelenti, a kelet-közép-európai régióban pedig az első.
  • Ha viszont a legvonzóbb európai városra kérdeznek rá, Budapestet megelőzi a listán Varsó – persze a legelső itt is London, igaz, a 32 százalékos válasz 20 százalékos visszaesést jelez az előző évhez képest.
  • A Nagy-Britanniában működő cégek vezetői közül 20 százalék mondta azt, hogy költözést tervez a Brexit miatt. Az EY Brexit Trackerje szerint május elején a cégek több mint 25 százaléka jelentette már be, hogy dolgozói egy részét elköltözteti az Egyesült Királyságból.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!