Nagyida polgármestere szerint nem baj, hogy az amerikaiak távoznak. Rettentően nagy volt a környezetszennyezés a vasmű körül, mert a US Steel nemigen költött környezetvédelemre. Sokat várunk a kínaiaktól – mondta a kisváros első embere a Bloomberg tudósítójának.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a New York-i hírügynökség munkatársa Belgrádból. Itt Mrkic volt külügyminiszter beszélt neki a kínaiak nyomulásáról. A Nagy Selyemút program keretében Peking 10 milliárd eurós beruházást ígért a térségnek. (Ennek része például a Budapest–Belgrád-vasútvonal). Mrkics Nikolics volt elnökkel együtt egy fejlesztési irodát működtet a kínaiak fogadására. A kínaiak nehezen vágnak bele valamibe, de ha meggyőződtek róla, hogy jó üzletről van szó, akkor megy minden, mint a karikacsapás – mondta Szerbia hajdani külügyminisztere a Bloomberg tudósítójának Belgrádban.

A két konkrét példa alapján a Bloomberg azt a következtetést vonja le: az USA kivonul a térségből, míg Kína bevonul. Érdekes megállapítás annak fényében, hogy Donald Trump Varsóban még nem is oly rég a térség vezetőinek Amerika elkötelezettségéről beszélt. Igaz, hogy elsősorban katonai téren. Trump megígérte a NATO keleti határvidékén levő tagállamoknak: az USA megvédi őket orosz támadás esetén. Szó volt a terrorizmus elleni közös harcról és a migránsválságról – itt nagy volt az egyetértés. Ám pénzről alig esett szó, pedig Európa szegényebb keleti felében ez a legnagyobb hiánycikk. Trump csak amerikai gázt és amerikai fegyvereket akart eladni a régió államainak. Pénzt nem ígért, mint a kínaiak.

De vajon mi valósult meg eddig a kínaiak ígéreteiből? Jóformán semmi – mondják a szakértők, akik a Bloombergnek nyilatkoztak. A régió szegény országai valószínűleg túlbecsülik a kínaiak ígéreteit – vélik a szakértők. Más probléma is van. Erre egy globalizációval foglalkozó pekingi intézet szakértője mutatott rá: a kínai cégek többsége nem képes alkalmazkodni a külső feltételekhez. Nem ismerik kellőképp a külvilágot. A helyi üzleti kultúrát, a politikai sajátosságokat. Ezért gyakran előfordul, hogy hiába táplál mindkét fél szép reményeket, a valóságban a kínaiak közép-kelet-európai vállalkozásai egyáltalán nem mindig sikeresek. Jó példa erre Lengyelország, ahova 62 millió dollár friss USA-tőke érkezett egy év alatt, míg a kínaiak tőkemérlege negatív volt. Vagyis több pénzt vontak ki a régió legnagyobb gazdaságából, mint amennyit beruháztak.

Ennek ellenére Hszi Csin-ping elnök legutóbb a G20 kapcsán erősítette meg Európában: az új selyemút Kína legfontosabb gazdasági terve. Berlinben be is jelentettek egy 22 milliárd dolláros repülőgépüzletet. Kína ilyen hatalmas összegért vesz Airbus-gépeket. Ez fricska Amerikának. Egyben azt is mutatja: a kínaiak globális kategóriákban gondolkodnak. Számukra Európa a partner, és ezen belül a közép- és kelet-európai országoknak csekélyebb figyelem jut.

A kis pénz is pénz – mondta a tőkeszegény Szerbiában Mrkics egykori külügyminiszter, aki most gőzerővel dolgozik azon, hogy a kínai tőke utat találjon hazájában és az egész térségben. Kína éves kereskedelmének értéke Szerbiával mindössze 1,8 milliárd dollár (Magyarország esetében a Bloomberg adatai szerint ez a szám 9,3 milliárd, térségünkben a rekorder Lengyelország 18 milliárd dollárral).

A kínaiak nemcsak a nagy cégekre figyelnek, mint a kassai vasmű, hanem a kisebb üzletekre is. Mrkics volt külügyminiszter a bori rézbányát és a belgrádi repülőtér felújítását ajánlotta figyelmükbe. A kínaiak be is szálltak. A következő fejlesztési terep Szerbiában a turizmus. Ezt is ajánlotta kínai partnereinek, akik erről még nem döntöttek. De a kínai üzlet jól megy. Nekünk bejött Kína és a selyemút – mondta elégedetten Szerbia volt külügyminisztere a Bloomberg tudósítójának, aki szerint a visszavonuló amerikaiak helyét hamarosan a kínaiak tölthetik be térségünkben.