Az Európai Unió negyedik pénzmosás elleni irányelve és a hazai jogalkotói, felügyelői elvárások nyomán idén június 26-tól a gazdaság uniós szintű kifehérítése érdekében módosultak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények – közölte az MNB.

Az új törvény lehetőséget ad arra, hogy az intézmények az ügyfeleket online módon, személyes megjelenés nélkül is azonosíthassák, amelyhez kapcsolódóan az MNB rendelete meghatározza a technikai, informatikai, biztonsági, személyi, belső szabályozási és képzési feltételeket.

Az olyan pénzügyi szerződéseknél, tipikusan például a banki alvó számláknál is kötelező az ügyféllel történő újbóli kapcsolatfelvétel (és addig az ügyfél nem is kezdeményezhet újból tranzakciókat), amelyeknél az ügyfél legalább két éve nem adott megbízásokat, vagy nem végzett más műveleteket.

Az MNB-rendelet szerint a jövőben a pénzügyi intézmény kijelölt vezetőjének közvetlen döntése alapján köthető szerződés vagy hagyható jóvá ügylet egyes, pénzmosás szempontjából nagyobb kockázatú ügyfelekkel.

E körbe sorolhatók például a havi 50 millió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelző vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni akaró ügyfelek.

Megerősített pénzmosási ügyfél-átvilágításra számíthatnak többek között az új törvény szerint kiemelt közszereplőnek minősülő ügyfelek, illetve azok, akiket 10 millió forint feletti pénzváltás miatt világítanak át.

A megerősített eljárás alá eső ügyfelek esetében a 10 millió forint feletti készpénzbefizetés vagy pénzváltás esetén a szolgáltatók egyebek mellett kötelesek lesznek beszerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információkat is.