Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Három kiadási tételt vettek szemügyre: a lakhatási költséget, a városi közlekedésre és az élelmiszerre fordított kiadásokat. Ebben az összehasonlításban Budapest nyerte az olcsósági versenyt, két portugál és két közép-európai város került be az öt legolcsóbb közé. Tehát a részletek. Budapesten 250 euróból kihozható a lakhatás (ez azért kevésnek tűnik, tekintettel az elszabaduló albérleti díjakra, bár ha többen bérelnek együtt lakást, akkor reális – a szerk.), 11 euró a városi közlekedés (a havibérlet diákoknak 3450 forint, úgyhogy ez stimmel) és 100 eurónál többet nem kell kajára költeni (a napi ezer forint itt is túlzásnak tűnik, abból azért nem futja nagy kajálásra), vagyis 360 euróból egy erasmusos egyetemista szépen elvan Budapesten.
Prágában 403, Portóban 409, Varsóban 426, Lisszabonban 502 euróból futja ilyen életvitelre. Tehát az öt legolcsóbb, ötszáz euróból is élhető európai egyetemi város: Budapest, Prága, Portó, Varsó és Lisszabon. A másik véglet London, ahol 680 euró a szállás, 104 a közlekedés és 340 euró a minimálisan szükséges kajára fordított kiadás, vagyis a végösszeg 1124 euró. Párizs a második legdrágább európai egyetemi város 914 euróval. A német és a spanyol egyetemi városok a középmezőnyben vannak, 600 és 800 euró közötti kiadással, kivétel München, 893 euróval. Amszterdam és Milánó 900 eurós költségvetése nem meglepetés – írja a Le Figaro.
Az Uniplaces korábban vizsgálta a beiratkozási díjakat is, amelyek az Erasmusnál hosszabb távú projektekre érvényesek. Londonban egy jó egyetemre 10 ezer euró fölötti a beiratkozási díj, míg a német, holland, belga, francia egyetemeken, hála a bőkezűbb állami támogatásnak ez ezer euró alatti összeg. Egy korábbi vizsgálatban összevetették az egyetemista fiatalok számára fontos sörárakat is. Ebben a kategóriában is Budapest és Prága a legolcsóbb, másfél és két euró közötti korsónkénti átlagárral, míg Párizs a legdrágább hat euróval. A habos ital minőségére a vizsgálat nem terjedt ki, de ez egy másik történet. A közép-európai fővárosokban az egyetemisták még étterembe is elmerészkedhetnek, hiszen átlagosan 10,5 euróból rendesen meg lehet vacsorázni, miközben Európa más tájain 15 eurónál kezdődik egy hasonló színvonalú éttermi kiruccanás ára.
