Farage beszól

A legzavaróbb beszéd volt, amit valaha hallottam öntől – indít Nigel Farage.

A Brexit legnagyobb támogatójának tartott brit politikust senki nem vádolhatja azzal, hogy Junckert vagy eszméit támogatná, hozzászólása ennek megfelelően kritikus.

Farage-nak azonban van egy-két jó szava a magyar és a lengyel kormányhoz is: "ahogy a magyarokat és a lengyeleket fenyegeti, az a Szovjetunióra emlékeztet, hála istennek távozunk" – fogalmaz a UKIP vezére.

Verhofstadt Orbánt dicséri

Nigel Farage-on kívül ma már mindenki Európa oldalára állt. Még Orbán Viktor is egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy eszében sincs kilépni az EU-ból. Azt mondhatjuk, mindenki észhez tért – így Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője beszél.

Az EP egyik "leghangosabb" képviselője éles hangon beszél a bevándorlást jelenleg szabályozó Dublin-rendszerről is. Igaz, nem ő az egyetlen bírálója ennek, kár, hogy a megoldás már évek óta késik.

Akkor foglaljuk össze

Juncker idén nem állt elő ingyenes Interraillel és olyan gyors eredményekkel sem tudott dicsekedni, mint a roamingdíjak megszűnése.

Javaslatai azonban alaposan felforgathaják az EU-t. Amíg a felszólalás utáni vita nem válik hevessé, idézzük fel, miről is lehet szó:

A munkaerőpiacot szabályozó hivatal – ez az eddig teljesen liberalizált munkaerőáramlást szabályozhatja. Választ adhat azonban olyan, az elmúlt hónapokban is feléledő vitákra is, mint például a családi pótlék "exportálása" vagy a kiküldött munkavállalók helyzete.

Az Európai Bizottság reformja – Juncker nem csak a hatékonyságot javítaná, de a több ország szemében ellenségnek tekintett "Brüsszel" koncepción is továbblépne. És nem csak úgy, ahogy most, az európai polgárokkal folytatott párbeszéddel.

Ne különüljön el az euróövezet – az Európai Bizottság elnöke támogatást kínálna az euróövezeti belépés előtt álló országoknak, hogy vonzóbbá tegye a csatlakozást. Elutasítja viszont azt, hogy külön testületek alakuljanak ki az EU-n belül. A kétsebességes Európától tartóknak ez a legnagyobb félelme.

Bővítés – Románia és Bulgária schengeni felvételét sürgeti Juncker, azt ugyanakkor kizártnak tartja, hogy Törökország a "belátható jövőben" az EU tagja legyen.

Egy elnök?

A jövőben az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke egy poszt lenne – veti fel Juncker. "Nem személyes dolog" – jegyzi meg. Hogy ebből mi lehet, kérdés, mindenesetre megállíthatja az olyan támadásokat, mint amilyeneket a magyar kormány intézett "Brüsszel" ellen.

Amíg ugyanis a Bizottság nemzetek felett álló testület, a Tanács a tagállamokat képviseli.

Addig kell lépnünk, amíg "a nap süt" – zárja Juncker, ám beszédének végét nem halljuk, mert megszakadt az adás.

A Brexit nem Európa jövője

Az európai pártok finanszírozását is segítené a bizottság elnöke. Transznacionális listákat szeretne, ezzel is erősíteni a demokráciát. Ahogy az Európai Bizottság társadalmi dialógusával is, amelynek keretében több száz találkozót tartottak az elmúlt egy évben az európai polgárokkal.

Új viselkedési kódexet is kialakítanak az Európai Bizottság tagjai számára: a biztosok ezután részt vehethek az európai választásokon is.

A demokratikusabb EU azonban nem maradhat terv, hanem már ma neki kell kezdenünk a kialakításának – figyelmezteti az EP-t is Juncker.

Aminek igazán neki kell állni, az a 2020 utáni hétéves költségvetési keret kialakítása – a két dolgot is összeköti a bizottsági elnök. Ahogy a britek kiválását is a megoldandó feladatok közé sorolja.

Továbblépünk, a Brexit nem Európa jövője

– fogalmaz.

A három dolog valóban egybeesik: a britek tervezett kiválásának dátuma 2019. március 29-e, csupán néhány hónappal az EP-választások előtt. Juncker máris egy csúcstalákozót szervezett 2019. március 30-ára Nagyszebenbe, amelyen az EU jövőjéről hozhatnak döntést.

A kevesebb több

Még mindig a hatékonyság kérdése: a hatékony terrorizmus elleni harc, az egységes külpolitika finoman szólva nem jellemző az Európai Unióra, ezeken is változtatni kell.

A döntéshozás hatékonyságának erősítése érdekében az Európai Bizottság is stratégiát vált: amíg eddig évente száznál több kezdeményezése volt a testületnek, most csak 25 lesz.

Juncker nem akar kétsebességes Európát

A szociális rendszer kiterjesztéséről is beszél Juncker, és a bővítésre tér vissza – ám ezúttal új országokról beszél.

Az "örök" jelölt Törökországgal kapcsolatban azonban inkább bírálatokat fogalmaz meg.

Ahogy az EU-val kapcsolatban is: fontos lenne a gyorsabb döntéshozatal, a hatékonyabban működő gazdasági és monetáris unió – amelynek kialakítása túl későn, leginkább több tagország, például a görögök adósságválsága után vált csak aktuálissá. Azt viszont elutasítja, hogy külön euró-költségvetés, európarlament jöjjön létre:

Nincs szükség párhuzamos struktúrákra

– utasítja el a kétsebesség Európához vezető legfontosabb rendszerek kialakítását.

Bővítés, bővítés

Ideje Romániát és Bulgáriát is felvenni a schengeni övezetbe, és Horvátországnak is teljes jogokat kell adni a rendszerben, ha teljesíti a követelményeket – fogalmaz. Az előbbi két ország felvétele régóta napirenden van, ám több ország megvétózta a döntést – jóval a menekültválság előtt.

Schengenhez hasonlóan az euróövezetnek is ki kell teljesednie – folytatja ezt a kört Juncker. Minden országnak be kell lépnie, ha teljesíti a feltételeket, és ehhez

segítséget kell nyújtani nekik.

A bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia

A már említett szabadság és esélyegyenlőség mellett a törvények tisztelete a fontos az Európai Unióban. Itt megint Magyarországra utal a bizottsági elnök, ám már nem pozitív értelemben: az Európai Bíróság döntéseit mindenkinek tiszteletben kell tartania – fogalmaz, utalva a kormány kvótaper utáni nyilatkozataira.

Európa a kompromisszumokra épül, nincsenek mindig nyertesek és vesztesek – fogalmaz.