2005 óta az unióban tilos a kivégzéshez használt mérgek, illetve ezek alapanyagainak adásvétele, továbbá az olyan különleges rendvédelmi, valójában kínzóeszközök kereskedelme, mint a vipera néven ismert teleszkópos bot, vagy a távirányíthatóval aktiválható, elektrosokkot okozó öv és karperec. Ez utóbbi eszközöket több amerikai államban is használják, amikor a fogvatartottakat átszállítják az egyik börtönből a másikba, vagy egy bírósági tárgyalásra. Az EU az ENSZ mostani ülésszakán próbál újabb államokat megnyerni a tiltó kezdeményezésének.

 Argentína és Mongólia most csatlakozott, és sok más ország már korábban. De a folyamat egyelőre még csak kezdeti szakaszban van. És vannak nagyon komoly gátló tényezők. Például az, hogy Kína, Irán és Szaúd-Arábia ragaszkodik a kínzóeszközök használatához. Az Egyesült Államok pedig a halálos mérgek szabad forgalmazásában érdekelt, hiszen a halálos ítéleteket méreginjekcióval hajtják végre – írja az AFP.

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős svéd biztosa mégis optimista. Úgy véli, hogy szívós munkával egyre több államot lehet megnyerni, és végül összejöhet annyi támogató, hogy megszülessen egy nemzetközi egyezmény, amely tiltja a kínzó eszközök és a mérgek kereskedelmét. Persze van a világon jó néhány elvben működő nemzetközi konvenció, például a bálnavadászat, az elefántcsont-kereskedelem vagy a taposóaknák gyártásának tilalmáról. De hiába tartja be ezeket akár száz ország, ha néhány kulcshatalom, Japán, Kína, az USA, Irán, Szaúd-Arábia vagy Oroszország magára nézve nem tekinti kötelezőnek ezeket az egyezményeket.

 Vélhetően erre a sorsra jut a kínzóeszközök és a halálos mérgek kereskedelmét tiltó EU kezdeményezés is, még akkor is, ha netán sok újabb ország csatlakozik, de a kulcshatalmak továbbra is ragaszkodnak a rabvallató eszközök, a mérgek használatához és szabad kereskedelméhez.