Meg vagyok győződve arról, hogy Orbán úr, aki olyan szívesen emlegeti, mekkora demokrata, el fogja fogadni az Európai Bíróság ítéletét.

Így fogalmazott Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a hvg.hu kérdésére azzal kapcsolatban, mit gondol ma a magyar kormány menekültpolitikájáról azt követően, hogy az Európai Bíróság elutasította a kvótarendszer elleni magyar keresetet. A luxemburgi kormány külügyminisztere korábban többször ütött meg ennél sokkal keményebb hangot az Orbán-kormánnyal szemben. Jean Asselborn egy 2016. szeptemberi nyilatkozatában egyenesen Magyarország kizárását is felvetette a magyar menekültpolitika miatt. Magyar kollégája, Szijjártó Péter nihilistának, komolytalannak, nagyképűnek, frusztráltnak stb. nevezte emiatt, Orbán Viktor pedig egyszerűen lekommunistázta.

Bettel, akivel Luxemburgban találkoztunk, a támadás helyett inkább az iróniát választotta. Ugyanakkor azt is világossá tette: nem ért egyet azzal a többek között Emmanuel Macron francia államfő által felvetett javaslattal, hogy akár a menekültpolitika elutasítása, akár a jogállamisággal kapcsolatos eljárás miatt megvonják a renitens országoktól, köztük hazánktól az uniós forrásokat.

„Legyünk őszinték: ez olyan bomba lenne, ami sokkal nagyobb pusztítást okozna, mint amennyi eredményt hozna” – vélekedett a kormányfő, aki szerint általánosságban is csak a legutolsó megoldás lehet a pénzek elvonása, ha már minden más módszert kimerítettek. Magyarországon azonban még ez sem. Mint fogalmazott:

Ismerem a kormányfőjüket, és biztos vagyok abban, hogy pont az ellenkező hatást érnénk el a források elvágásával, mint amit szeretnénk.

Bírálta a politikus a magyar kormány – és általában a populista európai vezetők – Brüsszel-ellenes kijelentéseit. „Nem foghatunk mindent Brüsszelre: a döntéseket nem az Európai Bizottság közszolgái hozzák, hanem mi, huszonnyolcan a tagállamok vezetői” – emelte ki. Kritizálta azonban az Európai Bizottság elnökét is. Jean-Claude Juncker két héttel ezelőtt az Európai Parlament plénuma előtt tartott évértékelőjében egyebek között arról beszélt, hogy pozitív ösztönzőkkel is rá kellene bírni az uniós tagországokat az euró bevezetésére. Bettel szerint nem most van az ideje annak, hogy a kelet-európai országokat az euró átvételére sarkallja a bizottság. „Nem sokkal a görög válság lecsillapodása után, a menekültválság közepén van elég bajunk, inkább összetartani kellene, nem az euróövezet bővítésével foglalkozni” – mondta.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Xavier Bettel luxemburgi kormányfő

MTI / EPA / Julien Warnand

Támogatta viszont Juncker beszédének másik, bővítéssel kapcsolatos elemét, azt, hogy a schengeni térségbe minél előbb vegyék be Bulgáriát és Romániát. „Elfogadhatatlan, hogy azért büntetjük ezt a két országot, mert nem tudunk megegyezni egy közös bevándorláspolitikáról.”

Az euró és a schengeni övezet két tipikus példája annak, hogy a kétsebességes Európa már ma is létezik – fogalmazott, és hozzátette: azzal szerinte nincs baj, ha ez a logika más területeken is működik. „Elfogadhatatlan, hogy egyes országok túszul ejtik azokat, akik haladnának előre. Ilyen értelemben jobb ha két sebesség van, mintha egy helyben toporog mindenki. Nem akarok olyat látni, hogy egy ország azért blokkolja a döntéshozatalt, mert a neki nem tetsző jelöltet választották meg a többiek az Európai Tanács elnökének” – utalt Bettel arra, hogy tavasszal a lengyel kormány vétóval fenyegetett amiatt, hogy a többiek egyhangúlag támogatták Donald Tusk újraválasztását.

Nem ért azonban maradéktalanul egyet azokkal a tervekkel sem, amelyeket Emmanuel Macron francia államfő vázolt fel a hét elején a párizsi Sorbonne Egyetemen. Különösen a pénzügyi tranzakciós adó tervének felmelegítését kritizálta. „Amikor épp a londoni vezetőkkel próbálunk kiegyezni a Brexitről, és abban mindenki egyetért, hogy a britek távozása után az EU veszít a versenyképességéből, biztos az a megoldás, hogy még több pénzügyi szabállyal kössük meg a kezünket, és nézzük, ahogy emiatt Szingapúr, Hongkong és Svájc is elszáguld mellettünk?” – tette fel a kérdést a politikus, aki 2013-ban a luxembourgi polgármesteri székből került a nagyhercegség kormányának élére.