szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hvg.hu által megkérdezett szakértő szerint a most benyújtott törvényjavaslatok nem jelentenek garanciát arra, hogy könnyebb lesz az adózás, pedig van hová fejlődni.

Sem az adónemek számában, sem a bevallások határidejét tekintve, sem a bevallások módjában nem történik változás, így nincs sok értelme azt mondani, hogy egyszerűbb lesz jövőre az adózás – így kommentálta a hvg.hu-nak az adóeljárással kapcsolatos javaslatokat Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium „Még egyszerűbb lesz az adózás” című közleményére reagált, amely szerint jövőre egyszerűbb, könnyebb és még inkább ügyfélbarát lesz az adózás Magyarországon.

A szakértő emlékeztetett: a nyár óta köröztetett és kedden az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok csak néhány olyan részletszabályt tartalmaznak, amelyek egyszerűbbé tehetik az adózók életét. Ilyen például az, hogy megszűnik az adószám felfüggesztése, vagy hogy a jövőben nem bírságolná a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztását, valamint nem lehetne bírsággal kiváltani egy üzlet lezárását. Ezeknél maga az indoklás is megjegyzi, hogy nem voltak túl életszerű szankciók. Zara pedig annyit tett hozzá:

ezek az intézkedések a tisztességes adózókat semmilyen szinten nem érintik.

A vétkesek számára jelent könnyebbséget az is, hogy ha lemondanak a fellebbezés lehetőségéről – és határidőre befizetik az adókülönbözetet –, a kiszabott adóbírság felét elengedi a jövőben a NAV. (Ezzel a kormány szerint az időhúzást igyekeznek visszavetni.) Az pedig már a nyáron felvetett szigorításhoz képest visszalépés, hogy a késedelmi pótlékot mégsem emelik fel jegybanki alapkamat + 5 százalékpontos szintre, hanem marad a mostani, ami a jegybanki alapkamat kétszerese. Vagyis nem 5,9 százalék lesz, csak 1,8 százalék, amíg az MNB nem emeli az alapkamatot.

Tállai András, a NAV elnöke
MTI / Illyés Tibor
Fazekas István

Azt az egyszerűsítést kockázatosnak tartja Zara László, hogy a jövőben eseti meghatalmazással bárki eljárhat egy adózó nevében – most, az állandó meghatalmazottakhoz hasonlóan csak regisztrált személy járhat el az adózó helyett. Azt is megkérdőjelezi a szakértő, hogy egy másik javaslatban a kisvállalkozói adót kiterjesztik az ügyvédekre – pontosabban feltette azt a kérdést, miért éppen ezt a szakmát vonták be a kivázók körébe?

Arra pedig a szakértővel együtt a hvg.hu is kíváncsi, miért is kaptak felmentést a sportolók az ekho fizetése alól. Ez a kedvezmény már a fideszes Tiba István egyéni indítványaként került a T. Ház elé, Zara László szerint nem volt példa még arra, hogy egy szakma képviselői felmentést kaptak volna a minimálbér felett elvárt közterhek megfizetése alól. (Az szja-t és a járulékokat kiváltó egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás feltétele az, hogy legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint kell adózni.)

Újabb engedmény: törvényesen kaphatják zsebbe fizetésük nagy részét a focisták

A Kúria jogerősen is kimondta, hogy nyilvánosak azok a pénzek, amelyekkel a vállalkozások támogatják a sportegyesületeket, elsősorban az Orbán Viktor számára kedves labdarúgást.

Az NGM a „NAV 2.0”, vagyis a támogató adóhivatal nevében egy új szolgáltatást is bevezet jövőre: az új vállalkozások fél évig nyújtandó mentorálását. A szakértő szerint ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni, hiszen a kezdő vállalkozóknak épphogy cégük, vállalkozásuk megalapítása előtt lenne szükségük segítségre. Ha pedig ezt szeretnék az adóhatóságtól, be kell érniük általános tájékoztatással, személyre szabott tanácsadásra nem számíthatnak.

A társadalmi egyeztetést követően más változtatások is bekerültek a javaslatba – ám ezek is többnyire a pótlékokat, bírságokat érintenek. Az önellenőrzési pótlék mértéke például csökkent, méghozzá első alkalommal megegyezik a jegybanki alapkamattal, másodjára pedig annak másfélszeresével. Magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény – ez több mint duplája a mostani határnak.

Könnyebbséget jelent, hogy valamennyi adónem esetében elektronikusan lehet kapcsolatot tartani az adóhatósággal. 2019-tól viszont – ha tényleg megvalósul – valódi egyszerűsítést jelenthet a változásbejelentő felület, ahol az NGM ígérete szerint „pár kattintásos művelettel” letudhatnák az adózók a változások bejelentését. Az is újdonság, hogy 2018-tól a NAV nem csak a mulasztók, jelentős tartozást felhalmozók adatait fogja közölni, hanem a megbízható körbe sorolt adózók nevét és adószámát is közzéteszi.

Az is a NAV számára jelent kötelezettséget, hogy egy tavalyi ígéretet betartva bekerülhet végre a törvénybe az, hogy az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. Ennél is fontosabb lehet az, hogy ha az adóhatóság a vizsgálat keretében kapcsolódó vizsgálatot, netán külföldi megkeresést indít, akkor sem áll le az óra, vagyis ez az idő is beleszámít a 365 napba.

Cserébe egy fontos szigorítást is bevezet azonban a törvény: 2018-tól az adózók sem a fellebbezésben, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhatnak új tényekre, nem állhatnak elő új bizonyítékokkal. Mint azt a Jalsovszky ügyvédi iroda blogbejegyzésében megjegyzi: ezzel az a gond, hogy az eljárásnál az adózók csupán a jegyzőkönyvből tudhatják meg, miért is indult ellenük eljárás, így mindössze 30 napjuk marad az eljárásrend szerint arra, hogy minden érvet felmutassanak a védekezéshez.

Burjánzó adónemek

A legnagyobb gond azonban nem ez, hanem hogy a magyarországi magánszemélyeknek és cégeknek még mindig csaknem hatvanféle adót kell bevallaniuk és befizetniük. Az adónemek száma ráadásul jövőre még nő is: a vendéglátásban – nehogy felhőtlenül örülhessenek az áfa 5 százalékra csökkentésének – egy turizmusfejlesztési hozzájárulás névre keresztelt, a nettó árbevétel 4 százalékával egyenlő közterhet is bevezetnek.

MTI / Róka László

Az, hogy a magyar adórendszer mennyire egyszerű vagy bonyolult, a Világbank listájából is kiolvasható. A szervezet felméréséből kiderül: az adófizetés átlagos időtartama 2005 és 2016 között évi 329 óráról 251 órára csökkent. Nálunk ehhez képest 2005-ben 340 óra volt, most pedig 277 óra lett –

vagyis minden évben több mint másfél hetet töltenek a vállalkozók az adózással.

Ez nem sokkal haladja meg ugyan a világátlagot, de abban a brazil, kétezer óra feletti adat is szerepel. Ha viszont a fejlett országokat nézzük, rosszabb a helyzet. Az uniós átlag 176 óra, az OECD-tagoké 169, míg Észak-Amerikában 153 órát töltenek adóbevallással. Az e-közigazgatás bajnokainál, Észtországban pedig évente mindössze 84 órát vesz el a vállalkozások életéből a közterhek bevallása.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!