Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A magyar bankszektor túladóztatott, ennek ellenére nincs feszültség az állammal. Szociális kérdések megoldását nem a bankszektortól kell várni, a magyar foci pedig nem sikertelen – ezekről is beszélt Csányi Sándor egy interjújában.
A magyar bankszektor az európai bankokhoz képest még mindig túladóztatott – mondta Csányi Sándor a Portfoliónak adott interjújában. Az OTP elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a bankjának a tranzakciós illeték a legfájdalmasabb, de ott van még a bankadó is, valamint a szanálási és felügyeleti terhek is sokat számítanak. „Nyilvánvaló, hogy ha egy bank nem akar veszteséges lenni, akkor ezeket az adókat valahol beépíti az áraiba” – mondta.
Csányi szerint nincs feszültség az állam és a bankszektor között, „a makrokörülmények is jók, a bankok pedig ma betöltik a gazdasági növekedést támogató funkciót”. A túladóztatás viszont szerinte árnyalja ezt a képet, ez egyáltalán nem kedvező, főleg azon bankok számára, amelyeknek nincs külföldi anyabankjuk.
Az interjúban arról is beszélt: a bankok ma sokkal óvatosabbak, mint korábban. A kockázatkezelés tanult azokból az eseményekből, amit elszenvedtünk 2008-at követően – mondta.
Azt is hozzátette viszont, amikor a háza előtt még mindig tüntető devizahitelesekről kérdezték:
a bankszektor nem tudja megoldani ezt a szociális kérdést.
Akinek nincs sem jövedelme, sem fedezete, annak az egyébként jogos igényét a lakhatásra vagy bármi másra nem a bankszektor tudja kielégíteni – fogalmazott.
A kamatkockázatra pedig most is oda kell figyelni. Rövid távon nem valószínű, hogy nőnének a kamatok, de arra nincs garancia, hogy ez hosszú távon is így marad. Nem lenne jó, ha tíz-húsz év múlva az lenne a vád, hogy a bankok nem magyarázták el kellő részletességgel a forinthitelek kamatkockázatát – mondta Csányi. Aki ugyanis nem fix kamatozású forinthitelt vesz fel, annak ugyanúgy kell számolnia a kamatkockázattal, mint a devizahiteleseknek az árfolyamkockázattal.
Az OTP-vezért, aki az MLSZ elnöke is, a magyar foci helyzetéről is megkérdezték. Erről azt mondta: „Nem nevezném sikertelenségnek, de valóban lassabb a fejlődés, mint ahogy a közönség vagy én magam vártam.”
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja.
Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre.