Kitört a bitcoinláz, de lehet ebből nagy pénzt csinálni?
Lassan öt éve, 2013 márciusában mutattam be az Alapblogon a bitcoint egy ötrészes sorozatban, melynek címe „Kitörőben a bitcoin-láz” volt. Azért választottam ezt a címet, mert akkoriban a bitcoin ára néhány hónap alatt hatalmas raliban megközelítette a 90 dollárt. Most 16 ezer.
Képzeljünk el egy – csak virtuálisan létező – zsetongyártó gépet, amely előre meghatározott szabályrendszerrel és sebességgel gyártja a – szintén csak virtuálisan létező – zsetonokat. A szabályrendszer nyilvános, mindenki megismerheti. Például tudható, hogy eddig csaknem 17 millió darab zsetont gyártott le, és ebből végül összesen 21 millió lesz. Ismert az is, hogy beindítása után a gép működését senki emberfia nem tudja befolyásolni.
Képzeljük el azt is, hogy a zsetonok tulajdonjogát – mivel azok csak virtuálisan léteznek – egy nyilvántartórendszer vezeti, amely a zsetonvilág főkönyvébe könyveli el az összes zsetontranzakciót. Ezt a főkönyvet hívjuk blokkláncnak (blockchain). A zsetonok tulajdonosai digitálisan aláírt utalásokat tudnak kezdeményezni, és ha ez megtörtént, akkor a továbbiakban a nyilvántartórendszer automatikusan végrehajtja a tranzakciókat. A főkönyvben (blokkláncon) átvezeti az utalni szándékozott zsetonokat az egyik számláról a másikra. A zsetongyártó gép működéséhez hasonlóan a nyilvántartórendszerébe sem tud beavatkozni senki. Így semmiféle hatóság nem tud számlákat zárolni, a rendszerből kitiltani valakit.
Ez a két dolog – a zsetongyártó gép és a nyilvántartórendszer működése – egyetlen program futásával egyszerre valósul meg. A zsetonok a bitcoinok, a leírt működési sémát a bitcoin rendszere végzi el.
Miért olyan nagy szám a bitcoin?
Egyrészt azért, mert olyan gépet (még ha csak virtuális is), amelynek beindítása után a működésére a világon senkinek sincs befolyása, és az a belekódolt szabályrendszer alapján fog megbízhatóan működni, korábban még nem sikerült konstruálni. Az első példa a bitcoin.
Másrészt azért, mert a bitcoinnal váltunk képessé arra, hogy az interneten közvetlenül egymásnak értéket reprezentáló eszközt tudjunk küldeni. Korábban az interneten kizárólag információt tudtunk megosztani egymással. A birtokunkban levő adatot lemásoljuk és elküldjük másoknak. Az információ ezután meglesz nekünk is, és annak is, akinek elküldtük. Ráadásul további végtelen másolat készíthető róla. Ezt hívjuk az információ internetének.
A bitcoin azonban – köszönhetően a blokklánc-technológiának – megvalósította azt a korábban lehetetlennek tűnő feladatot, hogy miután az interneten elküldtem valaki másnak a bitcoinomat, akkor az nekem már nem lesz meg. Kínálatuk így korlátos maradhat, vagyis alkalmas érték reprezentálására. Feltaláltuk tehát az értékek internetét.
Kikhez kerülnek az újonnan gyártott bitcoinok?
A bitcoingyártó gépet működtetni, a főkönyvet (blokkláncot) pedig vezetni kell. Ezt a munkát a bitcoin programját futtató számítógépek végzik, ezeket hívjuk bányászoknak. Ugyanezek a gépek üzemeltetik a rendszert, de a működését nem tudják eltéríteni az eredetileg meghatározott szabályrendszertől. Viszont az elvégzett munkáért cserébe e gépek tulajdonosai kapják az újonnan keletkezett bitcoinokat.
Hogyan tárolhatók a bitcoinok?
Számos bitcoinpénztárca-program létezik és szabadon letölthető. Számítógépünkre vagy akár a telefonunkra telepítve ezek mindegyike képes bitcoinszámlákat generálni és tranzakciókat kezelni. Ilyen például az Electrum vagy a Jaxx. Azonban az online gépre telepített tárcákkal vigyáznunk kell, hiszen ha számítógépünket hekkerek vagy vírusok támadják meg, akkor ellophatják a bitcoinjainkat.
Nagyobb biztonságot jelent, ha vásárolunk hardware walletet, mint például a Bitcoin Trezor vagy a Ledger Nano S. Ezek kis kütyük, melyeket a gépünkre csatlakoztatva használhatunk.
Mire használják a bitcoint?
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a bitcoin lehet majd az internet pénze, amely nem ismer határokat és fizetésre lehet majd használni. Akár olyan apró, filléres tranzakciók lebonyolítására, amelyeket a hagyományos pénzrendszerben nem éri meg végrehajtani, mert a tranzakció költsége nagyobb, mint az átutalni szándékozott összeg. Régebben a bitcoinutalások valóban nagyon olcsók, lényegében ingyenesek voltak.
Mostanra azonban változott a helyzet. habár ma már gyakorlatilag bármit vásárolhatunk bitcoinnal az interneten (repülőjegyet, hotelszobát, szervert bérelhetünk, stb.), ugyanakkor ezt tipikusan mégsem fizetésre használják. A bitcoin ugyanis jelenleg a saját sikerének az áldozata. A hálózat maximális kapacitáson működik, és néha még így sem tudja időben végrehajtani az összes tranzakciót. Ennek következtében az utalások néha nagyon belassulnak és jócskán megdrágultak.
A bitcoint ma inkább befektetésként, egyfajta digitális aranyként tartják. Rendkívül érdekes tulajdonságai vannak, hiszen alig van olyan eszköz, amely a fennálló pénzügyi rendszertől függetlenül működik, így egyfajta rendszerkockázatra biztosít fedezetet.
Tény, hogy az utóbbi hónapok hájpja miatt elkezdte venni számos spekuláns, boldog és boldogtalan, aki csak annyit lát, hogy megy fel az ára, és nem akar kimaradni a jóból. Igaz, fogalma sincs, hogy mi ez az egész, hogyan működik és milyen kockázatai vannak. (A bitcoinláz kitörésének körülményeiről írt, a bevezetőben említett cikksorozatot megtalálják az Alapblogon, a szerző Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő Superposition Alapjának portfóliókezelője.)
Mi az a kriptopénz?
A kriptográfia a titkosítás tudománya. A bitcoint működtető rendszer manipulálhatatlanságát nagyrészt kriptográfiai trükkök biztosítják. A hasonló alapokon működő manipulálhatatlan virtuális zsetongyártó gépeket és nyilvántartórendszereket hívjuk kriptopénzeknek, melyek közül a bitcoin volt az első, és máig a legismertebb.
Jó ötlet kriptopénzekbe fektetni a jelenlegi magas árakon?
Ezt nem tudom, de az egészen biztos, hogy a hatalmas árfolyamemelkedésnek meglesz a böjtje. Eljön majd a zuhanás és piaci pánik időszaka is. Érdemes óvatosnak lenni és legfeljebb csak annyi pénzzel játszani, amelynek a teljes elvesztése elviselhető.
Hogyan lehet kriptopénzekbe fektetni?
Számos kriptotőzsde üzemel a világon, mint például a Kraken, a Bitstamp vagy a GDAX. Ezek az interneten bárki számára elérhetők, online lehet számlát nyitni rajtuk. A kereskedés megkezdéséhez azonban túl kell jussunk egy verifikációs folyamaton, amelyben dokumentumok elküldésével igazoljuk a személyazonosságunkat. Ezután euró vagy dollár átutalásával feltölthetjük számlánkat, és kezdődhet a kereskedés.
Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy ezek a tőzsdék általában gyengén felügyelt intézmények, és az ügyfelek nem részesülnek semmiféle befektetővédelemben. Huzamosabb ideig értéket tárolni náluk egyáltalán nem ajánlott. A múltban számos esetben törték fel hekkerek egy tőzsde számítógépes rendszerét és rabolták el kriptopénzvagyonát. Ezután a tőzsde csődbe ment, az ügyfelek pedig nem kapták vissza a pénzüket.
Fontos tudni, hogy a jelenlegi kriptotőzsdék a globális hájpra sem személyzeti állományukban, sem informatikai infrastruktúrájukban nincsenek felkészülve. A hiányos kapacitások pillanatnyilag hatalmas késéseket okoznak az új felhasználók regisztrációjában, illetve gyakran a be- vagy kiutalt összegek könyvelése sem történik meg időben. Előfordul az is, hogy a tőzsdék túlterhelt szerverei egyszerűen lefagynak, és online számlánk elérhetetlenné válik. Így bármennyire is szeretnénk gyorsan bitcoinhoz jutni, ez a szándékunk meghiúsulhat.
A fentieknél egyszerűbb, gyorsabb, ám drágább úton is juthatunk kriptopénzekhez. Létezik olyan Magyarországon is elérhető szolgáltatás, mint például a MrCoin, ahol egy szimpla forintutalás után rövid időn belül kiutalják számunkra a megrendelt coinjainkat. A dolgunkat megkönnyíti a magyar nyelven elérhető telefonos ügyfélszolgálat, ahol technikai kérdésekben (például pénztárcatelepítés) is segítséget nyújtanak. Ugyanakkor a szolgáltatás ára a befektetni szándékozott összeg kb. 3%-a, jóval drágább a tőzsdék 0,2-0,3%-os kereskedési jutalékához képest.
A bitcoin közvetve ma már elérhető hagyományos kereskedési csatornákon is. A stockholmi Nasdaq Nordic tőzsdén vásárolható meg a Bitcoin Tracker One nevű ETN. Ez egy olyan termék, amelynek ára a bitcoin árfolyamát képezi le, mégpedig azért, mert a kibocsátója fedezetként valóban megveszi és tárolja a kellő mennyiségű bitcoint. A legújabb sztori pedig a chicagói CBOE tőzsdén néhány napja elindult határidős bitcoinkereskedés. Az elkövetkező napokban és hetekben néhány további tőzsde is bevezeti a saját bitcoin határidős termékét.
Hogyan adózik a kriptopénzeken elért árfolyamnyereség?
A kriptopénzek jogi besorolása nehézségekbe ütközik. Márpedig az adózás miatt nem mindegy, hogy milyen eszköz kereskedésével érünk el árfolyamnyereséget, a különböző eszközökre más-más szabályok vonatkoznak. A NAV állásfoglalása szerint, mivel más kategóriába nem sorolható eszközről van szó, ezért a kriptopénzeken elért árfolyamnyereség egyéb jövedelemnek minősül. Ez a kategória adózik a legelőnytelenebbül.
A 15% szja levonása mellett további 22% EHO-t is meg kell fizetni, mégpedig felső határ nélkül (igaz, ezt csak a keletkezett jövedelem 82%-ára vetítve kell számolni). Vagyis összességében a jövedelem kb. harmadát kell leadózni, ami a hagyományos (szabályozott) tőzsdékről származó jövedelem adóterhénél sokkal nagyobb.
A gond az, hogy az egyéb jövedelmeknél az adóalap nem csökkenthető a kereskedésben elszenvedett veszteségekkel. Ami nonszensz. A szabályozás a kriptopénzbe fektetőket jövedelmük eltitkolására ösztönzi, hiszen egy ellenőrzés során az ügyletek feltárásával akár a valós jövedelmük sokszorosát is követelheti rajtuk a NAV. Inkább be sem vallják.
Merre tart a kriptovilág?
A fogalom beszivárgott a köztudatba. Az igazán nagy találmány azonban nem ez. Izgalmasabb sztori az olyan blokklánccal működtetett platformok megjelenése, amelyek felhasználási köre sokkal szélesebb, mint a sima pénzé. Erre példa az Ethereum. Az Ethereumban nem csak utalni tudunk, hanem okos szerződéseket köthetünk, önműködő vállalatokat hozhatunk létre, vagy saját coint bocsáthatunk ki. Amik már nem is szimplán kriptopénzek, hanem kriptoeszközök. De erről majd egy másik cikkben.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Csak azért, mert digitális, nem kell félni a bitcointól
A fél világ bitcoinlázban ég, ismerőseink fintech-befektetők lettek, közben irigyeik a százszorozódó és ezerszereződő vagyonok valós fedezetének hiányáról tartanak eszmefuttatást. Mi pedig úgy érezhetjük, valamiből kimaradunk. Mielőtt a blockchain, a bányászat, a hash vagy az altcoinok fogalmával megismerkednénk, tisztázzunk valami fontosat és megnyugtatót: nem kell mindezt tudnunk, ahhoz, hogy értsük a bitcoin lényegét!
