Komoly összegeket termelnek szülőpukkasztó foglalatosságaikkal azok a húszas éveikbe lépő fiatalok, akik a Z generáció tagjaként kisgyermekkoruk óta a neten lógnak. Az influencer marketing le is csapott rájuk.
Púdert pamacsol csinos arcára Viszkok Fruzsi, és 282 ezres követői táborára kacsintva lelkesen szedi elő kedvenc kozmetikumait a Rossmann „Viszkok Fruzsi” feliratú piperetáskájából. Ez már nem egyszerűen szponzorált tartalom, komoly szerződés van mögötte. Az amúgy gazdasági végzettségű huszonéves nem volt rest, bekopogott a drogériánál, és felajánlotta az együttműködését. Miután a német anyacégnél már több facebookos bloggerrel és YouTube-os vloggerrel – a szakzsargonban: youtuberrel – is sikeres kampányokon voltak túl, a budapesti központ is belevágott az influencer marketing körébe tartozó akcióba. Fruzsi augusztusban két videót rakott ki, posztolt a Facebookon és az Instagramon is, két budapesti és három vidéki közönségtalálkozón vett részt, és az eredmény nem is maradt el – magyarázták az elégedettség okát a Rossmann-nál a HVG-nek. A 350 ezres nézettség, az ötszáz fős rajongói találkozók kisöpörték a portékát a boltokból, sőt a webshopból is, úgyhogy november első felében már indult a második kampány.
Milliós nézettségükkel a televíziós csatornákkal kezdtek vetekedni azok a fiatalok, akik a közösségi oldalakon osztják meg videóikat, képeiket, bejegyzéseiket. Ez a reklámérték már nemcsak eladható, hanem keresett is a piacon. A felületet nyújtó mamutok – mint amilyen a Facebook vagy a videómegosztó tulajdonosa, a Google – maguk is abban érdekeltek, hogy bővüljön a forgalmuk. A fiatalok pedig ezen nőttek fel, és egyszeriben ráébredtek, hogy amit először csak brahiból csináltak, abból meg is tudnak élni.
Néhány tízezer követővel már lehet hirdetőket találni – magyarázza a Special Effects Media Kft. e területen már-már idősnek mondható, 37 éves tulajdonos-ügyvezetője, Szabó Gergő. A cég a Google és a youtuberek együttműködését koordinálja, miután néhány évvel ezelőtt sikerült egy speciális partneri státust kialakítania az amerikai multival. Így a vloggerek jelentős része velük szerződik: a tartalmak előállítóinál csak a szerzői jogok maradnak, míg a hirdetésértékesítés kizárólagos joga a Special Effectsé.
A Google leharapja a maga jókora részét – ennek mértéke üzleti titok –, a maradékon pedig osztozik a többi szereplő. Javítja a vloggerek piaci pozícióját, hogy a Google-nak komoly versenytársai is vannak, például az Amazon által birtokolt Twitch, amely pillanatnyilag kedvezőbb feltételeket kínál, mint a YouTube. Ezért az egyik legnépszerűbb magyar youtuberpáros, a debreceni Fábián István és Komzsik János már ki is terjesztette a TheVR élő adásait a Twitchre. Ők gamerek, akik azzal fanatizálják táborukat, hogy a tizen- és huszonévesek nyelvén kommentálják generációjuk legkúlabb lövöldözős játékait, amelyektől nincs az a szülő, aki ne kapna frászt. Bevételi lehetőségeik ugyanakkor ennek az iparágnak a korlátait is jelzik: azért, hogy megmaradhassanak a legjobb arcnak a rajongóik körében, nem nyomhatják tele reklámmal az akciójeleneteket. Van azonban egy TheVR Tech csatornájuk, amely viszont már szép számban tudja fogadni a kütyük reklámjait.
A bevételekből mindenesetre meg lehet élni. A marketingesek szerint a legnagyobb reklámerővel bíró Kasza Tibor cégének tavaly már 90 millió forintos adózott eredménye volt (Kasza Tiborral készült interjúnkat lásd alább). Igaz, ez csepp a tengerben a külföldi versenytársak eredményeihez képest. Az USA legmenőbb gamere, PewDiePie 2016-ban 15 millió dollárt keresett a YouTube-on. Mindezt úgy, hogy a befektetés gyakorlatilag nulla, többnyire egy szál videokamerával indítják az üzletet. A közösségi elérés olcsóbb is, mint a hagyományos hirdetés: egy szimpla poszt elkészítését már néhány tízezer forintért vállalják a fiatalok. A több mint húsz influencerrel együtt dolgozó Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. regionális menedzsere, Mérő Ádám a HVG-nek azt mondta, hogy online reklámmal kevesebb pénzből tudnak elérni ezer tinit, akik ráadásul sokkal jobban figyelnek véleményvezéreikre, mint a hagyományos reklámokra.
A legfőbb célcsoport a 14–23 éves korosztály, amely már kellően nagy az önállósághoz, a saját pénztárcához, de még kiválóan befolyásolható és fanatizálható. Nem véletlen, hogy az ugyancsak bloggerként befutott fiatal töritanár, a 33 ezres követői tábornál tartó Balatoni József (Jocó bácsi világa) úgy gondolja: csak az lehet a megoldás, ha a vloggolást beépítik a tananyagba, így fejlesztik a kultúráját. Az üzleti világ már megtalálta a korosztályt, csak idő kérdése, mikor startol rájuk a politika is. Bécsben a városvezetés éppen most vonta be őket a turisztikai marketingbe.
A Special Effect tulajdonosa mindenesetre a demokratizálódásra helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogy a hagyományos médiumokkal szemben ezeken a csatornákon bárki előállíthat tartalmat, nem csak a nagy hatalmú programigazgatók, és mindenki maga döntheti el, mit néz meg ebből. Kétségtelen, hogy a legnézettebb hazai youtuber a háromdimenziós rajzaival meghökkentő grafikus, Vámos Sándor, nem pedig a Despacito című sláger paródiájával elhíresült, az idősebbeket már bajosan behúzó PamKutya.
| Ezért megfizetsz |
„Látta a KFC-s sztorit, hogy az indexes újságírót nagyon megverték? Friss, most fogom közölni, egy másodperc!” – kezdte októberi hívásunkkor a beszélgetést Kasza Tibor (39), aki a marketingesek szerint jelenleg a legnépszerűbb reklámhordozó véleményvezér. Énekesként kezdte, majd a televízió műsorvezetőként is felkapta, amit eredményesen kamatoztatott a közösségi médiában. Interjú. HVG: Önt keresik meg a cégek, vagy önnek kell piackutatást végeznie? Kasza Tibor: Nagyon változó. A határán vagyok annak, amennyit egy oldal el tud vállalni. A szórakoztató jelleget nem lehet teljesen feláldozni annak oltárán, hogy mennyi szponzorált tartalom van, mert elpárolognak az emberek. HVG: Mennyi pénzt költenek erre a reklámozók? K. T.: Akár nagyon komoly összeget is szívesen fizet egy nagy cég az influencer kampányra, ha garanciát kap arra, hogy mennyi embert lehet elérni vele. Egyre nagyobb szelete jön át a tévés, rádiós és újsághirdetéseknek, egyre jobban hisznek benne a partnerek. Ma már futnak utánam olyanok, akik két éve még szinte szóba sem álltak velem, majdhogynem megmosolyogták ezt a szektort. HVG: Mennyire autodidakta módon építi fel az üzletet? K. T.: Ez klasszikusan az a műfaj, amelyet folyamatosan tanulsz. Sőt a követőid tanítanak, hogy mi működik, mi nem. Ha benne van az ember, és mániákus, márpedig én az vagyok, akkor ez a fejlődés útja. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy megeszi az életedet. Az első dolog, amit reggel a kezembe veszek, az a telefon, és az utolsó dolog is az, ami éjféltájt kiesik a kezemből. Az ember a magánéletével fizet ezért. HVG: Mennyire fedi egymást a magánélet és az, amit posztol magáról? Például egy lánykérés... K. T.: Minden igaz! Olyan srác vagyok, aki nem szorong ezen, nem agyalok rajta, hogy mit fognak majd gondolni rólam. Bár szerintem a Facebooknak egyre kevésbé központi eleme a nagyon személyes tartalom, ez sokkal inkább az Instagramnak lett a sajátja. A Facebook szerintem már kevésbé alkalmas erre a rengeteg megszorítás miatt, amelyeket érvénybe léptet. HVG: Milyen megszorítások? K. T.: A Facebook szeretne teret adni még több és még több fizetett tartalomnak. Ezek világszerte kiszorítják az organikus tartalmakat, amelyek egyszerűen csak érdekesek. Ha eddig 100 hely volt egy üzenőfalon, amelyre ki lehetett tenni tartalmat, akkor 60 vagy 70 hely egyből fizetőssé válik, amint megjelennek a nagy befektetők, és már csak 30 hely van, amiért harcolunk mi, tartalomgyártók. Amit régen nevetve megcsinált az ember egy jó poszttal, akár hárommilliós eléréseket is, azt ma már csak sok ezer megosztással lehet megvalósítani. HVG: Ezeket csak a tapasztalat alapján szűri le? Nincs olyan szerződés vagy üzletszabályzat, amiből értesül a változásokról? K. T.: Ezekbe nem avatnak be. Egy érdekes visszássága van a Facebook működésének. Belevittek abba, hogy dolgozz sokat, legyen sok követőd, mert akkor sok embert elérhetsz. Majd pedig olyan, mintha azt mondanák neked, oké, sok munkával, stratégiával meg álmatlan éjszakákkal megszereztél egy követőbázist, de a 80 százalékának bekötöm a szemét, és mostantól kezdve csak pénzért veheted le róla a kendőt. HVG: Mennyire szól bele ebbe a hazai szabályozás? A héten volt éppen a GVH versenytanácsi tárgyalása a bújtatott reklámok gyanúja miatt. K. T.: Még két évvel ezelőtt sem volt komolyan vehető reklámköltés ebben a szektorban. Nem volt szabályozása sem, jelenleg dolgoznak rajta. Arról zajlik a beszélgetés, hogy az egyértelműen reklámcélzatú posztok nem tűnhetnek baráti ajánlásnak. Ugyanakkor rengeteg baráti ajánlás is van, ezért nagyon szűk játéktérben mozgunk. Pont az a lényegük ezeknek a felületeknek, hogy nagyon emberközeliek és nagyon nyersek. Itt sokkal inkább a személyes habitusod válik termékké. HVG: A hangvétel, a szóhasználat talán kevésbé zavaró, inkább az a kérdés, milyen elveket valló emberként nyilvánul meg egy influencer. K. T.: Nyilvánvalóan fontos, hogy az értékrend jó és helyes legyen. Próbálom elkerülni azokat a témákat, amelyekről tudom, hogy csak acsarkodást eredményeznek a falamon. Bele tudnék menni például a migránskérdésbe. Pedig hogyne volna róla véleményem?! De ez csak egy kis szórakoztató oldal, nem itt akarok rendet tenni a világban. |
A cikk a HVG 2017/43. számában jelent meg.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
Még lakat sincs a kapun.
Az irániak most Izrael közepét támadták, Haifa volt a fő célpont.
