Támogatja az Európai Parlament a Lengyelország elleni fellépést a jogállamiság megsértése miatt, az erről szóló határozatot 422 képviselő támogatásával, 147 ellenében és 48 tartózkodás mellett fogadta el a testület brüsszeli plenáris ülésén.

A határozat felszólítja a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy minél hamarabb vizsgálja ki az uniós értékek megsértésének veszélyét, elvárja azt is, hogy Lengyelország tegyen lépéseket a helyzet orvoslására. Azt is megállapítják – akárcsak az eljárást első ízben a varsói kormány ellen elindító Európai Bizottság –, hogy aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás helyzete Lengyelországban.

A témában elfogadott novemberi EP állásfoglalás szerint az országban fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata, ideértve a jogállamiság helyzetét.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amelyet eddig még sosem alkalmaztak, az uniós alapértékek betartatását szolgálja és a tagállamok ellen szóba jövő szankciókat is tartalmazza. Az EP infografikában is elmagyarázta, mi az eljárás lényege.

A 7. cikk (1) bekezdése szerint  a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. Az eljárást a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság kezdeményezheti. A tanácsi döntéshez a tagállamok négyötödének támogatása és az EP hozzájárulása kell. A 7-es cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. Orbán Viktor többször jelezte: ő mindenképpen meg fog vétózni egy ilyen lépést. A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

A bizottság december közepén citálta az Európai Bíróság elé a 7. cikk szerinti eljárás keretében Lengyelországot. Az eljárást az igazságügyi reform lépéseivel indokolta a brüsszeli testület.

A hetes cikkely szerinti eljárás ugyanakkor Magyarországot is fenyegeti, ha előzetes eljárásban 2018 szeptemberére elkészülő európai parlamenti jelentés arra a következtetésre jut, hogy erre szükség van.