Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Nem az európai élvonalhoz felzárkózást alapozta meg az elmúlt nyolc évben az Orbán-kormány, sokkal inkább a hatalmát erősítette meg. Farkas Zoltán értékelésének második, befejező része.

Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában

Aki boldogulni akar, az „kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára”, aki viszont „nem vitte semmire az életben, az annyit is ér” – fejtegette Lázár János kancelláriaminiszter, és ennek jegyében formálta jövedelempolitikáját a kormány. Az adó- és szociálpolitika egyértelműen a felső középosztálynak kedvezett. 2010 és 2016 között tágult a legszegényebbek és a leginkább tehetősek közti olló: a legnagyobb egy főre jutó nettó jövedelemből élő tíz százalék 2010-ben 7,3-szor, 2016-ban 8,6-szor keresett, kapart vagy gyűjtött többet, mint a legalacsonyabb jövedelmű tized. A legszegényebb egymillió személy jövedelmének vásárlóereje hat év alatt cirka 15 százalékot veszített értékéből.

©

Európai mércével a számszerűen megragadható jövedelmi különbségek nem kirívóan nagyok. Sokkal irritálóbb az a távolság, amely a gyorsan gyarapodó felső „tízezret” választja el az átlagtól – vagy a még szegényebbektől. Erről nincs statisztika, de a Fidesz feltörekvő politikai osztályának, a szűken és tágan értelmezett családnak a szédületes tempójú vagyonosodása mindennapos tapasztalat.

A nélkülözők tábora

„Senkit nem hagyunk az út szélén” – fogadkozott a kormányfő. Mégis csaknem 1,3 millió ember él úgynevezett relatív jövedelmi szegénységben, amelynek küszöbértéke 2016-ban az egyfős háztartások esetén havi 77 ezer forint volt. Az ő táboruk 2010 óta, az időközben bekövetkezett gazdasági növekedés ellenére, mindössze 70 ezer fővel apadt. A javulás sajátos módon, a gyermekeknek járó támogatások fokozatos kiterjesztésével, a 18 éven aluliak körében következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élők aránya a 18–64 éves népességen belül enyhén nőtt, az ennél idősebbek esetében pedig csaknem megduplázódott, így minden kilencedik nyugdíjaskorú személy ebbe a körbe sorolható. Bár a legnehezebb helyzetben a munkanélküliek vannak, bővült azok csoportja is – 6,2-ről 10,2 százalékra –, akiknek van ugyan állásuk, keresetük, mégis a relatív jövedelmi szegények csoportjába tartoznak.

A súlyosan nélkülözők aránya a teljes népességen belül az Orbán-kormány első két évében megugrott, majd a 27,8 százalékos csúcsról 2016-ra 14,5 százalékra csökkent. Ez annyit tesz, hogy ma még 1,4 millió személy nem tudja a hiteleit törleszteni, vagy nincs pénze váratlan kiadásra, fűtésre, telefonra, esetleg kétnaponta húsételre – és így tovább. A javulás ellenére csak minden második háztartás engedhetett meg magának évi egy hét nyaralást. A nélkülözők számának mérséklődésében főleg a rezsicsökkentésnek és a közmunka kiterjesztésének volt szerepe. Utóbbi jelentőségét azonban mérsékelte, hogy öt éve a közmunkások a minimálbér csaknem 80 százaléka körüli keresetre számíthattak, az idén már csak 60 százalékra. Ugyanakkor a roma népesség háromnegyede ki van téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának.

A siker bumerángja

Tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozása volt a cél, és a részeredmények ennek nagyjából megfelelnek – legalábbis matematikai értelemben. Hét év, hétszázezer plusz – becsülendő teljesítmény, még akkor is, ha az eszközök megannyi kényszerítő elemet tartalmaztak. Az álláskeresési támogatás ideje három hónapra csökkent, a rokkantnyugdíjasok egy részét könyörtelenül visszaterelték a munkaerőpiacra, a közmunkát szinte kötelezővé tették, javadalmazását viszont elszakították a minimálbértől. Másrészt a foglalkoztatás terheit fokozatosan mérsékelte a kormány.

©

A összképet árnyalja, hogy 2016-ban több mint 200 ezer, és még tavaly is 165 ezer közmunkást regisztrált a statisztika. A munkanélküliségi ráta így került 4 százalék alá, enélkül 8 százalék körül ingadozna. A külföldi telephelyen dolgozók száma 2010 óta megduplázódott, 100 ezer fölött van; ők még kötődnek magyarországi háztartáshoz. A tartósan külföldön élő, ott próbálkozó magyar munkavállalók számát 350 ezerre becsülik. A ténylegesen munkanélkülieknek alig több mint ötöde részesült álláskeresési támogatásban, egyharmaduk szociális segélyben, csaknem a fele teljesen ellátatlan maradt – összegezte a KSH egykori elnöke, Katona Tamás. Ugyanakkor a magyar kormány lezárta a határt a bevándorlók elől, holott Németország, Hollandia és Nagy-Britannia példája azt mutatja, hogy az ő befogadásukkal is elérhető közel teljes foglalkoztatás.

Összességében a 2008-as válságot követő elbocsátási hullámból a kivándorlás felgyorsulása és a képzés visszaszorulása miatt mára súlyos munkaerőhiány lett. A magyarországi cégvezetők kánona ezt tekinti a növekedés legfőbb akadályának.

Nagy bérugrás nagy mélységből

Bérfelzárkóztatás: ez az új jelszó, szinte valamennyi párt átvette, és nem is teljesen indokolatlanul. Az OECD számításai szerint, az egyes valuták vásárlóerejét is figyelembe véve, a fejlett országok csoportjában a magyar átlagos bérszínvonal 2016-ban csupán a mexikóinál volt magasabb, hajszállal elmaradt a lettországitól és a litvántól is. A csehországi 10 százalékkal, a lengyelországi pedig csaknem 20 százalékkal előzte meg.

Uniós összevetésben valamelyest szebb a kép, az átlagos munkaerőköltségeket – a fizetésen kívül a szociális hozzájárulást, az adókat is – figyelembe véve Bulgária, Románia és két balti állam szorult Magyarország mögé. Az Orbán-kormány első négy évében a keresetek vásárlóereje bő 5 százalékkal nőtt csupán, majd 2015 után felgyorsult a bérkiáramlás. Jó esély van rá, hogy a 2016–2018-as időszakban a keresetek vásárlóereje átlagosan a negyedével ugrik meg; erre legutóbb 2001–2003-ban volt példa. Ebbe belejátszanak kormányzati intézkedések és piaci hatások is: a minimálbérek ütemes emelése, a közszféra bérkorrekciói és a munkaerőhiány. Mindez tágra nyitja az ollót a bérek és a nyugdíjak között.

©

A bérszint átlagos változását a fogyasztás bővülése csak fokozatosan követi. Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás, a nemzeti valuták vásárlóerejét is figyelembe véve, 2016-ban az uniós átlag 62,6 százaléka volt, ez lényegében a 2010-es aránynak felel meg. Ez már csak a gyorsan felzárkózó Romániáét (60,9 százalék), a stagnáló Horvátországét (58,9) és a szintén felfelé törő Bulgáriáét (53,4) haladja meg, holott 2010-ben még Észtország és Litvánia is mögöttünk volt.

Az eredeti cikk a HVG hetilap 2018/9. számában jelent meg. Az első részben az elmúlt nyolc év gazdasági teljesítményét elemezte a szerző.
 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Az összes iPhone-t betiltatnák Kínában

Az összes iPhone-t betiltatnák Kínában

102 évesen is kiugrott egy repülőből a világ legidősebb ejtőernyőse – videó

102 évesen is kiugrott egy repülőből a világ legidősebb ejtőernyőse – videó

"A strasbourgi éttermekben tovább buliztak az emberek"

"A strasbourgi éttermekben tovább buliztak az emberek"

Hogy fehér lesz-e a karácsony? Egyelőre nem úgy tűnik

Hogy fehér lesz-e a karácsony? Egyelőre nem úgy tűnik

Az Animal Cannibals újra összehozta a rapszövetkezetet - klippremier

Az Animal Cannibals újra összehozta a rapszövetkezetet - klippremier

A kormányzati gyűlöletkampányt népszavazással nem lehet megállítani

A kormányzati gyűlöletkampányt népszavazással nem lehet megállítani