Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Hova vezet majd Budapestről az első, a japán Sinkanszenhez vagy a francia TGV-hez hasonló szuperexpressz? Természetesen Kolozsvárra – erről írt az e heti HVG. A kormány az idén 300, jövőre pedig 700 millió forintot fordít a Budapest–Kolozsvár nagysebességű vasútvonal részletes megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A „nagysebességű” nem egyszerűen a mainál gyorsabbat jelent, hanem legalább óránként 200 kilométeres tempót. Többnyire elkülönített, méregdrágán kiépíthető pályán, és persze méregdrága speciális szerelvényekkel.
Budapestről Kolozsvárra a nem egészen 400 kilométeres távot ma közel 8 óra alatt teszik meg a szerelvények. A kolozsvári szupervasútnak csak a 235 kilométeres magyarországi szakasza is kétezermilliárd forintos ötlet. De gigaberuházás nélkül is sokat lehetne javítani: a határ innenső oldalán ma útlevél-ellenőrzés miatt ácsorognak a vonatok fél–egy órát, Püspökladány és Nagyvárad között mindenhol megállnak, a túloldalon pedig megvárják, hogy a magyar mozdonyt románra cseréljék. Ráadásul Budapestről Kolozsvárra gyorsan, 5–7 ezer forintért el lehet jutni repülővel is.
A kormánynak nem ez az első ilyen terve. A Budapestet elkerülő tehervasúti félgyűrű ötlete akkor bukott meg, amikor kiszámolták, hogy a megépítéséből remélt bevételek a hitel kamatait sem fedeznék. A Budapest–Belgrád-vasutat kínai segítséggel építik – ez a vonal nem mellesleg minden nagyvárost el fog kerülni. A Budapest–Varsó-gyorsvasútról pedig úgy tárgyalt Szijjártó Péter, hogy Szlovákia illetékeseit kifelejtette az ötletelésből, pedig valahogy csak át kellene jutniuk a vonatoknak a Kárpátokon.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
hvg
