Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A legnagyobb lélekszámú arab ország parlamentje pár napja törvényt hozott a külföldi turistákat zaklató koldusok és a különféle szolgáltatásokat erőszakosan ajánlók megbüntetéséről. E szerint 10 ezer egyiptomi font, azaz kb. 460 eurós bírságot kell fizetnie a piramisok és a múzeumok közelében kéregetőknek, az erőszakos emléktárgyárusoknak, vagy a tevegelést ugyancsak túl intenzíven javasló tevehajcsároknak.
A törvény célja, hogy csökkentsék az Egyiptomba látogató turisták „megpróbáltatásait”. Az idegenforgalom létfontosságú biznisz, még most is, amikor a régihez képest csökkent a látogatottság, a GDP 12 százaléka származik a turizmusból. 2010-ben, az utolsó ún. békeévben, csaknem 15 millióan utaztak a fáraók földjére, és a kincstárt 9,6 milliárd euróval gazdagították. De aztán 2011-ben jött az arab tavasz, a lázadás, a káosz, majd a hadsereg irányította restauráció. Közben bizonyos körzetekben a terrorizmus is szedte áldozatait.
Sziszi tábornok, a hadseregparancsokból lett államfő vaskézzel rendet teremtett, és újraindult az idegenforgalmi biznisz is. Persze még messze vagyunk a korábbi szinttől. Ezért próbálkoznak most a turistákat zaklatók megbüntetésével. De a Franceinfo rádiónak nyilatkozó Zahi Hawas volt műemlék védelmi miniszter szerint, ez a bírság nem elrettentő. Igaz az összeg, a 10 ezer egyiptomi font (460 euró), jóval meghaladja az egyiptomi havi átlagfizetést, amely kb. 1200 egyiptomi font, azaz mindössze 56 euró. De a turizmusban utazó látszat koldusok vagy emléktárgyárusok csak a gazdag nyugati turisták szemében tűnnek alamizsnát érdemlőknek. Ők valójában a helyi elithez tartoznak. Ismerik a turistalehúzás összes csínját-bínját. A jövedelmező helyekre nem állhat oda akárki. Aki a piramisoknál koldul vagy emléktárgyat árusít, annak biztos, hogy van kapcsolata a helyi bűnszövetkezetekkel. Tehát a rendőrség, nem nagyon tud mit kezdeni velük, főleg, ha maguk a rend őrei is részesei a turistákat lehúzó biznisznek.
Egyébként nem egyiptomi specialitásról van szó. Korábban a francia sajtóban számtalan leleplező cikk jelent meg arról, hogy kik koldulnak Párizs leginkább turisták látogatta helyein: a Champs-Élysée-n, az Eiffel-toronynál, a Sacré Coeur közelében. Az ottani kéregető helyekért komoly pénzt kellett fizetni a körzetet felügyelő maffiózóknak. Vélhetően hasonló a helyzet Egyiptomban is, ahová a turisták akkor fognak jóval nagyobb számban érkezni, ha a biztonság garantált a látványosságok körül, és a külföldiek gondjai között csak sokadik a kéregetők és az emléktárgyárusok okozta kellemtelenség.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.