Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány vizsgálja az Európai Bizottság elmarasztaló döntését a szeszes italok magyarországi adóztatásáról, de a bizottságtól eltérően nem tekinti piacvédőnek a szabályozást – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére.
Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött csütörtökön Magyarországnak, mert véleménye szerint bizonyos párlatokra vonatkozó adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. A bizottság szerint uniós jogba ütközik, hogy például a pálinkára, valamint bizonyos növényi eredetű italokra – amelyeknél a nemzeti termelés jelentős – Magyarország mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól, míg más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak.
A minisztérium hangsúlyozta, a kormány továbbra is messzemenőkig elkötelezett a magyar emberek egészségének megőrzése, az egészséges táplálkozás elősegítése iránt. Ezért alkotta meg 2011-ben az egészségkockázatot jelentő termékek adóját, a népegészségügyi termékadót, amely azóta nemzetközi elismertségre tett szert. Jelezték azt is, a brüsszeli döntés ellenére a magyar kormány továbbra is megtesz mindent, hogy a fokozott egészségkockázatot jelentő termékek fogyasztásának korlátozásával a magyar emberek egészségét megőrizze.
Felidézték, hogy 2015. január 1-je óta – tekintettel káros élettani hatásukra – a legtöbb szeszes ital, így az úgynevezett kommersz szeszek után is népegészségügyi termékadót kell fizetni.
Próbáljuk az indoklásból nem azt kiolvasni, hogy a pálinka után azért nem kell népegészségügyi termékadót fizetni, mert a kormány szerint egészséges. De nem nagyon sikerül.
Az Európai Bizottság ráadásul nem is a termékadó létjogosultságát vitatja, hanem azt, hogy annak gyakorlata hátrányosan különböztet meg olyan termékeket, amelyeket jellemzően külföldön gyártanak.
Az eljárás ráadásul nem is érhette meglepetésként a kormányt, hiszen az már lassan két éve tart, a mostani lépés pedig azt jelzi, hogy a bizottság kifogásaival a magyar fél nem kezdett semmit. Ha ez továbbra is így marad, az ügy az Európai Bíróság előtt köthet ki.
Nem ez az első uniós eljárás a pálinkafőzés támogatása miatt. 2010 után azt kérte számon Brüsszel, hogy a házi pálinkafőzés után nem kellett jövedéki adót fizetni, miközben a nagyobb tételek után igen. Itt végül beadta a derekát a kormány, ezért a kis mennyiségnél egy átalányadót rótt ki.
