Legfőbb – külön fizetés nélküli – dohányügyérré nevezte ki Orbán Viktor Lázár Jánost, az erről szóló utasítás a Hivatalos Értesítőben jelent meg az uborkaszezon – és a miniszterelnök vakációjának – kellős közepén. A Miniszterelnökség volt vezetője aligha így álmodta meg a visszatérését – látványos visszavonulása után mindössze három hónappal.

Azzal azonban nem lehet megvádolni a volt kancelláriaminisztert, hogy ne értene a területhez: 2011-ben Fidesz-frakcióvezetőként, 17 kormánypárti társával együtt ő jegyezte a dohányzást a  vendéglátóhelyeken betiltó törvényt.

Nemzeti dohánybolt feliratot helyeznek fel munkások egy trafikra a Fehérvári úton 2013. július 29-én.

Fülöp Máté

Az igazi Lázár-dobás azonban nem ez volt: az ő nevéhez kötődött a dohánytermékek kis- és nagykereskedelmének a felforgatása. A trafiktörvény 2012-es elfogadása és a dohány-nagykereskedelem három évvel későbbi monopolizálása ráadásul teljesen „egyéni” akció volt a kormány részéről, azt semmilyen közegészségügyi előírás nem indokolta, még akkor sem, ha a törvény hivatalosan „a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról” is szól. (Ez persze jogszabályi szinten annyiban jelenik meg, hogy a 18 év alattiak kénytelenek mással megvetetni a betevő cigarettájukat, mert maguk nem tehetik be a lábukat az uniformizált üzletekbe.)

Köszönjük, hogy nem gyújtott rá 

Az idei parlamenti választás előtt még az ország egyik legbefolyásosabb emberére ugyan az egyik legvitatottabb portfólióját bízták újra, ám messze nem olyan hatáskörrel, mint fénykorában. Az ellenzék már egyenesen arról beszél, hogy Orbán Viktor megalázta Lázár Jánost – mi inkább megkérdezzük olvasóinkat, mi volt esetében a nagyobb megalázás:

A miniszteri biztosok között egyébként nem Lázár az egyetlen volt miniszter: a kormány átalakítása után Balog Zoltán volt Emmi-vezető romaügyi biztos lett. Ennél is furcsább, hogy a kis csapatban Lázár mellett ott van egykori kabinetfőnöke, a később helyettes államtitkáraként megismert ifjú titán, Héjj Dávid, aki az új ciklusban már parlamenti képviselőként is ott ülhet a bukott miniszter mellett.

Van értelme?

A dohánypiac a gazdaság egyik leginkább szabályozott ágazata, kezdve onnan, hogy a nemdohányzók védelmében a legtöbb nyilvános helyről elüldözték a dohányzást, tilos a termékek reklámozása, kötelező adószinteket határoztak meg, és folytatták azzal, ahogy a Fidesz-kormány az előző két ciklusban monopolizálta a dohánykereskedelmet.

A még nem egységes csomagolású cigaretták egy nemzeti dohányboltban 2013. július 1-jén.

MTI / Bruzák Noémi

A nemdohányzók védelmében hozott intézkedések teljes körét itt találhatja meg.

De akkor mi lesz Lázár János dolga? A miniszterelnöki utasítás szerint leginkább az, hogy az EU-nál lobbizzon a dohányzással és a nemdohányzók védelmével kapcsolatos jövőbeni intézkedések elfogadásakor. Lázárnak az uniós támogatások koordinálójaként volt már épp elég dolga Brüsszellel, most viszont aligha fog nagy ellenállásba ütközni. A dohányzással kapcsolatos szigorításokat ugyanis jobbára éppen az uniós kényszer szülte a jövedéki adó emelésétől a dohányzási tilalmon át a cigarettásdobozokon elhelyezett elrettentő képekig.

Ráadásul az elmúlt években a magyar kormány éppen arról volt híres, hogy ezeken szívesen túl is lépett. Ez ellen pedig egyáltalán nem emelt kifogást Brüsszel.

Kivéve, amikor

Volt azért olyan húzása Lázáréknak, amelyik kiverte a biztosítékot Brüsszelben, ám az sem azért, mert a dohánygyártók ellen léptek fel, hanem azért, ahogyan. A dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulást azért kaszálta el az Európai Bíróság, mert az – egyéb multiszívató intézkedésekhez hasonlóan – diszkriminatívabbnak bizonyult a kelleténél. Konkrétan 30 milliárdos árbevétel alatt 0,2 százalékos közterhet szabtak meg a honatyák, 60 milliárd fölött viszont már az árbevétel 4,5 százalékát kellett befizetni – amíg az egészet le nem állíttatta az Európai Bizottság.

Nem ez volt az egyetlen necces ügy: Brüsszel 2015-ben a dohány-nagykereskedelem új rendszerével kapcsolatban is eljárást helyezett kilátásba a magyar kormánnyal szemben. És az illetékesek egy pillanatig nem titkoltak titkot abból, hogy ezt amiatt tennék, mert odáig bűzlik, hogy a megbízásokat a kormányhoz közeli üzletemberek kapják.

Felirat a Duna parton 2013. augusztusában.

Fazekas István

Aztán rájöhettek, hogy akármilyen vastag az uniós jogszabályok gyűjteménye, ilyen kizáró okot nem sorolnak fel benne. Úgyhogy abból az eljárásból nem lett semmi, a dohányellátó pedig azóta is zavartalanul működik.

Lázár, a lobbista

Azért persze tett arról Lázár János is, hogy Brüsszelben megtudják, kivel tárgyal a kormány dohányügyben. Annak idején a Napi Gazdaság derítette ki, hogy a trafiktörvény kiküldött, amúgy az Európai Bizottság internetes oldalán is elérhető tervezetét egy Sánta János nevű felhasználó gépén mentették el – Sánta nemcsak a legnagyobb magyar tulajdonú dohánygyár és dohánykereskedő, a sátoraljaújhelyi-hódmezővásárhelyi Continental csoport vezetője, hanem a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének – magyarul: a dohánylobbinak – az elnöke is.

Ezt maga az érintett sem cáfolta, azt már igen, hogy jó barátságot ápol a miniszterrel. Nevezzük azonban bárhogyan is a kettőjük viszonyát, abból azóta a Sánta-család cégei sokat profitáltak az eltelt időszakban.

MTI / Bruzák Noémi

Elég megnézni Sántáék mérlegeit. A Ventas Coffee Hungary Kft. , a dohánygyártó família nagykereskedelmi cége, amelyik pályáztatás nélkül húsz évre kapta meg a nagykereskedelmi koncessziót, 2015 után robbantott: 2017-ben már a 11. legnagyobb árbevételű magyarországi társaság lett. 556 milliárd forintos nettó bevétele (összehasonlításképpen a Magyar Telekom 610,6, a Tesco 620 milliárdot ért el) 5,3 milliárdos profithoz segítette a tulajdonosokat.

2015-ben a nettó árbevétel még mindössze 35,4 milliárd volt – vagyis azóta majdnem tizenhatszorosára növelte forgalmát a nagykereskedelmi cég –, mellesleg nyeresége is majdnem a tízszeresére nőtt.

A titkos terv?

A dohánylobbizástól tehát nem áll messze a volt miniszter, ám feladatkörének felsorolása ennél érdekesebb kincseket is rejt. Aki a bő egy oldalas felsoroláson képes végigverekedni magát, a k pontnál ezt olvashatja:

megalkotja az egységes dohánypiaci felügyelet létrehozására vonatkozó kormányzati koncepciót.

Hogy a majdnem monopolizált hazai dohánypiacon mit lehet még tovább felügyelni, az érdekes lehet. Hasonló intézményt mindenesetre csak Törökországban találtunk, ám ott éppen a piac privatizációja után hozták létre.