Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A tokiói kormány hivatalosan bocsánatot kért minden csökkent munkaképességű polgárától. De miért kellett megkövetni a munkaerőpiacon hátránnyal indulókat?
Elvben, a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, az állami szektorban, tehát a minisztériumokban és az állami ügynökségekben az alkalmazottak 2,5 százalékának csökkent munkaképességűnek kell lennie. Az iránymutatás szerint a japán állam támogatja a hátrányos helyzetű dolgozók beilleszkedését. A 2017-ben publikált hivatalos adatok szerint az állami szervek alkalmazottainak 2,49 százaléka csökkent munkaképességű volt. De a japán közszolgálati média, amely valóban közszolgálati, kiderítette: a hivatalos bevallásban hazudtak az állami intézmények, a valós arány csak 1,2 százalék.
A botrány kirobbanása óta a japán kormány érintett miniszterei mind bocsánatot kértek. Az egész azért érdekes, mert ha van a világon egy ország, ahol már nem csak az utóbbi évek fellendülésének köszönhetően nőtt a kereslet a munkavállalók iránt, az Japán. Tehát itt minden rendben lenne az alkalmazással mégis itt trükköztek az állami szervek a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával. Hogy valójában miért, ezt csak egy újabb alapos vizsgálat derítheti majd ki.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.