szerző:
Balla Györgyi

Tíz évvel ezelőtt vezették be az online árverést, előbb csak ingóságokra, majd üzletrészekre és ingatlanokra is lehetett licitálni. Az állam és az e-árverésben fantáziát látó bankok szerint a rendszer kiállta a próbát: átlátható. Megnéztük, milyen az, amikor egy lakást árverez a NAV.

„Jó napot kívánok! Hozzánk jöttek?” – veti oda sietve egy nő, miközben parkolunk. Egy vidéki nagyvárosban, annak is a családi házas, parkkal, játszótérrel, sportpályával, garázssorral tarkított részén vagyunk. Ott, ahol még köszönnek egymásnak az emberek: „Jó napot, a szomszédba megyünk”.

Kutya ugat a szemközti, muskátlis erkélyen, gyanúsan méreget. A ház többemeletes, a hatvanas, talán a hetvenes években épülhetett. Rajtunk kívül még öten ácsorognak tétován a bejárat előtt, közülük ketten az adóhivatal munkatársai. Hamarosan lakásárverés előtti megtekintés lesz. Az ingatlant a NAV internetes oldaláról véletlenszerűen választottuk ki, és úgy jelentkeztünk be a megtekintésre, mint érdeklődők, lehetséges vásárlók.

©

A lakás 39 négyzetméteres, van vezetékes víz, villany, csatorna. Az állapotához röviden csak azt írták, jó. Ennél többet nem lehet tudni róla, augusztusban hirdették megtekintésre, októberben árverezik, tartozás miatt. Becsértéke valamivel több, mint 3 millió forint, kellően olcsó, ezért az érdeklődés. Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban megéri-e megvenni, előre be kellett jelentkezni a NAV ügyintézőjénél, aki most hiába csenget, kopogtat, senki sem nyit neki ajtót.

Fehér pozdorjaajtó előtt állunk az első emeleten. „Kukucskáljanak be” – biztat, és mutat a levélbedobóra az ajtón az ügyintéző. „Anyám!” – kiállt fel egy nő, aki elsőként hajol le, hogy benézzen. „Az ott penész az ablakon? Itt a tapétát is leszedték?” – záporoznak a kérdései, mire a hivatal munkatársa csak annyit tud mondani, „úgy látszik, itt nem lakik senki”.

©

A lakás valamikor biztosan szebb időket látott, két szobája közül az egyiken pálmafás, a másikon játékmedvés tapéta maradványai lógnak. A parketta itt-ott feljött, az álmennyezet leszakadt, mindenütt pókháló, penész, kosz. „Sikerült lefotózni?” – kérdez körbe az ügyintéző, majd gyorsan nyugtázza, „csak létrejött a megtekintés”.

Kik azok a hiénák?

„Volt olyan, jó 10 évvel ezelőtt, hogy bementünk, és fel volt akasztva a delikvens, ugyanígy nem lehetett bejutni” – meséli már a ház előtt az egyik érdeklődő. Ő már járt olyan lakásban is, ahová belépve 10-15 vendégmunkással találta szemben magát. Egy harmadik helyszínen pedig elmondása szerint minden volt, ami „élt és mozgott, hazavitték egy szeméttelepről”. Megtudjuk, leszámítva tolmácsi munkáját, lényegében abból él, hogy ingatlanokat vásárol, ad el vagy ki a városban. Mióta online az árverés, kevésbé jön lázba, azt mondja, a régi, hagyományos, élő árverés volt az igazi. „Azelőtt nem nagyon volt olyan lakás a városban, amit árverésre hirdettek, és én ne mentem volna el megnézni”. Nagyon jól lehetett vele ugyanis keresni. „Voltunk 8-an, 10-en, akik érdeklődtek, és ha egy lakást mondjuk 6 millióért el lehetett hozni, akkor megbeszéltük, hogy 7 millióig licitálunk, a maradékot meg elosztjuk egymás között. Üres zsebbel nem nagyon mentem haza. Nagyon jól lehetett ebből élni, mert volt olyan árverés, ahol csak azzal kerestem 200-300 ezer forintot, hogy ott voltam” – idézi fel, majd elismeri,

hiénák voltunk, igen.

Miattuk, és ahogyan az adóhivatal fogalmaz, az „árverési maffia” miatt vezették be éppen tíz évvel ezelőtt, 2008-ban az online árverést, évente ugyanis százmilliós kárt okoztak.

Eleinte csak ingóságokat lehetett megszerezni, később már üzletrészeket és ingatlanokat is. Az első ingatlanhirdetés egy hatszobás, kétszintes, csaknem 100 négyzetméteres, solymári családi házra vonatkozott, 2,88 millió forintért kínálták 2009 januárjában. Kellően csábító volt már akkor is az ajánlat, kiváló marketingfogás, ehhez hasonlóak azóta is vannak.

©

2016-ban például több mint 1 milliárd forintért árvereztek el ingatlanokat, autókat és használati tárgyakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai. A cél minden esetben az, hogy az így befolyt pénzből rendezzék az adós tartozásait. Ebből a szempontból találó a megnevezés: kényszerértékesítés. Sovány vigasz, hogy ha a tartozások kifizetése után marad még némi pénz, azt nem tartja meg a hivatal, vissza kell utalnia az adósnak.

Így történik az elektronikus árverés

A NAV évente több ezer árverést tart. Az aukciókon a minimálárat általában a NAV által megadott becsérték 50 százalékában határozzák meg, bár annál a lakásnál, amelyet megnéztünk, a becsérték hajszállal 3 millió forint feletti, a minimális ajánlat pedig 2 millió forint volt. Nemcsak az ingatlanoknál, az ingóságoknál is jellemző, hogy a kínálati ár jelentősen a piaci ár alatt mozog, kis szerencsével akár 50-70 százalékkal olcsóbban is hozzá lehet jutni egy-egy ingatlanhoz.

Az elektronikus árverésen az vehet részt, aki

  • nagykorú,
  • regisztrált az ügyfélkapun és az árverési felületen,
  • kifizette az árverési előleget, amelyet előre át kell utalni, és amely visszajár, ha nem az nyert, aki átutalta. Az árverési előleg minden esetben a becsérték 10 százaléka.

Licitálni – akár automatikusan – elektronikus úton lehet, három napig. Ez idő alatt követni lehet, hogy hány licit volt már, és hol tart az ár. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Az ajánlatokat nem lehet visszavonni, vagyis aki véletlenül egy-két nullával többet üt be, fizethet, mégpedig maximum 8 napon belül. A törvény kizárja, hogy az adós árverezésre kínált korábbi tulajdonát így szerezze vissza.  

Jelenleg összesen 242 hirdetés található a NAV elektronikus árverési oldalán. Lehet licitálni telekre, hétvégi és családi házra, lakásra, iparterületre és üzlethelyiségre. A lakások közül a legolcsóbb egy háromszobás, zalaszentgróti társasházi lakás, amelyet már akár félmillió forintért is el lehet vinni. A legtöbbet, minimum 30 millió forintot egy 600 négyzetméteres gazdasági épületért kérnek Nógrád megyében. Van lakóház és udvar 75 ezer forintért, családi ház akár 25 és 33 ezerért.  

Hol itt az izgalom?

Vidéken, a hivatalos lakásmegtekintés után több olyan emberrel is beszéltünk, akik részt vettek már városukban e-árverésen. Egyikük szerint nem szabad ezt túl komolyan venni, „van egy lélektani határ, amit beállítok, utána már nem nagyon érdekel a dolog. A végén pedig el kell tudni engedni, ha nem én nyerek”. „Akkor húztam be a breaket, amikor bevezették az online árverést” – fakadt ki egy nő, aki korábban azért járt árverésekre, mert izgalmasnak találta azokat. Egy idősebb férfi pedig azonnal ellentmondott neki, „ott lehet igazán infarktust kapni, a gép előtt”.

©

A bankokat is sikerült lázba hozni

Nemcsak a NAV, a bankok is fantáziát látnak a bedőlt ingatlanok kiárusításában. Legutóbb a CIB leányvállalata, a Recovery Zrt. hirdetett online ingatlanárverést. Száznál is több ingatlant kínálnak licitálásra, van köztük lakás, iroda, raktár és üzlethelyiség is.

A hvg.hu megkeresésére azt írták, ez a rendszer azért előnyös, mert

  • mindenki által online követhető,
  • transzparens,
  • a visszaszámlálónak köszönhetően mindenki nyomon követheti és eldöntheti, hogy villámáron leüti-e az ingatlant, vagy, hogy a licitálás során mekkora az a maximális összeg, amelyet szeretne ajánlani.

Kiderült még, hogy a meghirdetett ingatlanokat az aukciós időszakban csak az aukciós oldalon hirdetik. Keresettek a budapesti és a vidéki nagyvárosokban meghirdetett ingatlanok. Hangsúlyozták: fontos, hogy ezeket nem lakja senki, üresek, a CIB Csoport évekkel korábban visszavette.

Ez nem végrehajtás keretein belül rendezett árverezés, így nem érint ingatlanban élő embereket

 – írták.

Ma Magyarországon naponta átlagosan 8 családot lakoltatnak ki hiteltartozás miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatójából. 2018 első félévében 33 százalékkal több, 1415 ingatlant árvereztek el a bankok. A kormány erre úgy reagált,

az éveken át tartó kilakoltatási moratóriummal számos családnak teremtettünk lehetőséget, hogy rendezzék helyzetüket.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Hasogdzsi-ügy: bizonyítékokat találtak, a szaúdi főkonzul elhagyta Törökországot

Hasogdzsi-ügy: bizonyítékokat találtak, a szaúdi főkonzul elhagyta Törökországot

Nagy Gábor: Diktátorok évadja

Nagy Gábor: Diktátorok évadja

Olcsóbb lett a benzin és a gázolaj

Olcsóbb lett a benzin és a gázolaj

Teljesen legalizálták a marihuánát Kanadában

Teljesen legalizálták a marihuánát Kanadában

Ez már talán sok lesz: "bekamerázná" a tévénket a Facebook

Ez már talán sok lesz: "bekamerázná" a tévénket a Facebook

Palvin Barbi elsápad: Instára költöznek a magyar börtönök

Palvin Barbi elsápad: Instára költöznek a magyar börtönök